Jobb politikusaink lennének, ha egyszerűen kisorsolnánk őket?

demokrácia,politika Forrás: Fotó: Jorgen Haland / unsplash.com
Egyre több vélemény szól arról, hogy a demokrácia és a politikai pártok elavult intézmények. De akkor mi legyen helyette? Olvass bele a július–augusztusi Éva magazinban megjelent összeállításba.

Manapság egyre több véleményt olvasok arról, hogy a demokrácia és a politikai pártok elavult intézmények (nem beszélve a politikusokról), amelyek nem teszik lehetővé, hogy az emberek érdemben beleszólhassanak a kormányzásba és saját életük alakításába.

A matematikusok, közgazdászok és politológusok régóta próbálnak olyan optimális választási rendszert kitalálni, amely ezt minél nagyobb sikerrel megvalósítaná, egyetlen üdvözítő módszer azonban nem létezik. Elméletben egyre több szakértő favorizálja a rangsorolásos szavazást: ez rendkívül leegyszerűsítve abból áll, hogy nem egyetlen jelölt neve mellé rajzolunk ikszet a szavazólapon, hanem számokat írunk a nevek melletti négyzetekbe, attól függően, hányadik helyen áll az illető a személyes ranglistánkon. Persze a gyakorlatban többek között Ausztráliában és Új-Zélandon használt rangsorolásos rendszerekből többféle is létezik, de közös bennük, hogy választópolgárként lehetőségünk van árnyaltabb véleményt kifejezni.

De akad olyan innovátor is, aki szerint választásokra egyáltalán nem is lenne szükség. Brett Henning, A politikusok vége című könyv szerzője és a brit Sortition Foundation társalapítója és igazgatója szerint a tisztségviselőket véletlen kiválasztással kellene kreálni a közösség tagjai közül. Henning 2017es TEDxDanubia előadásában elmondta: bármennyire ijesztőnek is tűnik, hogy akár a bolondos szomszédunk is juthatna random módon közéleti szerephez, nem kell megijednünk: ha a civil embereket felelősséggel ruházzák fel, akkor felelősségteljesen is fognak viselkedni.

változás,politika,munka
Olvasd tovább a július–augusztusi Éva magazin 50. oldalán megjelent összeállítást olyan jelenségekről, kapcsán, amiknek már lejárt a szavatosságuk!