A családi kertünkben van egy cseresznyefa, amelyikről - karanténos otthonülés ide vagy oda - képtelenek voltunk leszedni a termés nagyobb részét. A túlérett cseresznyék döntő hányada előbb-utóbb magától lehullott, így nem is csoda, hogy reggel héttől késő délutánig folyamatos volt a darázsdöngés a fa körül. És természetesen volt valaki, aki egyik este, amikor már nem volt olyan látványos a rovarok jelenléte, mezítláb sétálgatott a kertben: én. Egy óvatlan lépés után aztán káromkodva és fél lábon ugrálva vettem az irányt a fürdőszoba felé, hogy minél hamarabb egy kád hideg vízbe tehessem a lábam. Közben azon gondolkoztam: vajon tényleg helyes ez a módszer darázscsípés ellen?

Darazsak VS méhek

Mivel a méhek alapvetően kevesebben vannak, nagyobbak és nem olyan agresszívek, mint a darazsak, általában azt gondoljuk, hogy a csípésük is sokkal veszélyesebb. Pedig ez nincs így: a két csípés erőssége és tünetei megközelítőleg azonosak. Akár darázs, akár méh csípett meg, ugyanazt fogod tapasztalni: égető fájdalmat, amely szinte rögtön lüktetni is kezd, a csípés környéke pedig gyakran bepirosodik és feldagad - és gyakran sajnos viszket is, arra ingerelve, hogy hozzáérj, amitől csak még jobban fog fájni.

Kevesen tudják, hogy a legfőbb különbség a két rovak között az, hogy míg a méhek vegetáriánusok, addig a darazsak mindenevők: ezért van, hogy míg a méheket általában legfeljebb a nagyon élénk színű felsőnk vonzza (ha virágnak nézi), addig a darazsak folyton ott vannak a kerti grillpartijainkon és a strandon vásárolt hamburgerünk körül is.

Mindkét rovar, ha megcsíp, méreganyagot juttat a szervezetbe. Viszont a méhek sokkal nagyobb árat fizetnek a csípésért, mint a darazsak, hiszen ők a csípéstől elveszítik a fullánkjukat és el is pusztulnak (a pontosság kedvéért: ez csak a házi méhekre igaz, de Magyarországon ez messze a leggyakoribb méhfaj). Emiatt aztán, ha nem tudod, mi csípett meg téged vagy valamelyik szerettedet, az ökölszabály ez: ha látod a rovar apró, fekete, pálcikaszerű fullánkját (és a hozzá kapcsolódó kis méregzsákot) kiállni a csípés közepéből, akkor méh volt; ha nem, akkor pedig darázs. Fontos, hogy a méh fullánkját ne a két ujjad közé csippentve szedd ki, ezzel ugyanis összeszorítod a fullánkot, így a benne lévő maradék méreganyagot is a szervezetedbe juttatod, amivel továbbfokozod a csípéssel járó tüneteket. Ehelyett a legjobb, ha a bőrhöz (vagyis a fullánk tövéhez) minél közelebbről indítva kipöccinted a fullánkot a csípés közepéből.

Allergiás tünetek

Vannak emberek, akik allergiásak a rovarok mérgében található egyes fehérjékre - náluk ezért a rovarcsípés sokkal erősebb hatásokat vált ki, mint a többieknél. A rovarcsípésallergia egyáltalán nem gyakori, és mértékében is nagyon különbözhet az egyes embereknél - ahogy más allergiák esetén, itt is vannak enyhe, közepes és súlyos esetek. Egy azonban biztos: ha időben felismerjük, hogy allergiás reakcióval van dolgunk és súlyos esetben orvost hívunk, kivédhetők a bajok.

A rovarcsípés-allergia egyik tünete az, ha a fentebb sorolt tünetek a szokásosnál sokkal erősebben jelentkeznek, pl. ha tíz centisnél is nagyobb duzzanat keletkezik a csípés körül. Az ilyen esetek többnyire orvosi beavatkozás nélkül is jól kezelhetők, a tünetek allergiagyógyszerrel enyhíthetők és néhány nap alatt elmúlnak. Súlyosabb esetben azonban megjelenhetnek az egész testre kiható általánosabb reakciók is: csalánkiütések, szédülés. Az igazán súlyos esetek tünetei a hányás, az ájulás, a nehéz légzés, fulladás - ha ilyet tapasztalunk, azonnal hívjuk a mentőket!

Kalcium és kettébe vágott paradicsom: van ezeknek értelmük?

A rovarcsípésekkel kapcsolatban két népi hiedelem is él. Emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor megcsípett egy darázs, a nagymamám kettévágott egy paradicsomot és azzal kente be a helyét; de hallottam, hogy mások citrommal csinálják ugyanezt. Emögött az az elgondolás áll, hogy a darázs mérge lúgos kémhatású, amelyet a gyümölcsökben lévő savak semlegesíteni tudnak. Számos portálon olvasható az is, hogy ezzel szemben a méh mérge savas, így arra valamilyen gyenge lúgot, pl. vízben oldott szódabikarbónát érdemes önteni.

A vonatkozó kutatások szerint a helyzet ennél sajnos valamivel bonyolultabb: ugyan ez a savas/lúgos felosztás nem teljesen légből kapott, ahhoz eléggé leegyszerűsítő, hogy kételkedhessünk abban, hogy ezek a népi gyógymódok tényleg olyan mértékben enyhítik a tüneteket, amivel már érdemes számolni. Egy viszont biztos: káros hatása nincs annak, ha citrommal vagy szódabikarbónával kenegeted a bőrödet, ezért ezeket a módszereket kockázat nélkül letesztelheted. Meg aztán placebó is van a világon: könnyen lehet, hogy egy félbevágott paradicsom nagyon meg fogja nyugtatni a gyerekedet, és a baj máris sokkal kisebbnek fog tűnni, mint előtte.

A másik népi hidelem szerint a kalcium sikerrel képes enyhíteni az allergiás tüneteket, így segít a méh- és darázscsípések ellen is. Ez minden hiteles forrás szerint teljes tévhit; még 2017-ben magyar orvosok is nyílt levelet adtak ki, hogy eloszlassák az ezzel kapcsolatos félreértéseket. A kalciummal nem az a fő baj, hogy egyáltalán nem segít az allergiás tüneteken, hanem az, hogy sokan érdemi kezelés helyett bíznak a kalciumban, ami súlyos allergiás esetekben - amikor a kezelés létfontosságú és nem csak a tünetek enyhítését szolgálja - komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Akkor mi az, ami használ?

A hidegvizes borogatás tényleg javallott a csípés kezelésére - tehát nem tévedtem, amikor beletettem a lábamat egy kád hideg vízbe. Ennél eggyel fejlettebb technológia a jegelés - a jégkockát vagy a fagyasztóból kivett mirelitborsót óránként 15-20 percre érdemes egy vékony textilen keresztül (ne közvetlenül, nehogy a jég fagyási sérülést okozzon) a csípésre helyezni, sőt a duzzanat csökkentése céljából enyhén rá is nyomni.

Enyhe tünetek kezelésére leginkább a recept nélkül kapható antihisztaminok, vagyis allergiagyógyszerek ajánlottak. Bármilyen furcsa is, a szervezet a rovarcsípésre adott válasza leginkább az allergiás reakciókkal rokon. Ezek közül a loratadin és a cetirizin hatóanyagúak számítanak igazán korszerűnek, és számos gyártónak van is ilyen készítménye - a témával kapcsolatban érdemes átfutni ezt a cikket és betárazni valamelyikből a családi nyaralás előtt.

A rovarcsípés, amennyiben nem vagyunk kifejezetten allergiásak rá, nem jelent kimondottan nagy kihívást a szervezetünk számára. Egy egyszerű darázscsípés másnapra már lelappad, a harmadik napra pedig a duzzanat is teljesen eltűnik. Bízzunk a gyerekek szervezetében - hiszen mindannyian ezeregy példát láttunk már arra, hogy ők még gyorsabban túlesnek az ilyesmiken, mint a felnőttek. A legfontosabb azonban az, hogy ha csípésallergiás tüneteket észlelünk magunkon vagy a gyerekünkön, ne hezitáljunk, hanem azonnal hívjunk orvost!

és hogy mit tehetsz még a stresszmentes családi nyaralásért? kattints a galériára és megtudod!