Ha gyermeked rossz fát tett a tűzre, nem kell visszariadnod attól, hogy néha megdorgáld, mert olykor igenis helye van egy kis rendreutasításnak. Még ha a válasz gyermeked részéről gyakran szemforgatás és ajtócsapkodás, akkor is érdemes zsörtölődni vele egy kicsit – persze csak ha tényleg megvan rá az okod-, mert egy tanulmány szerint ebből ő később csak profitálni fog.

A gyereknevelés kétség kívül nagy kihívás, amivel nekünk, szülőknek nap mint nap meg kell birkóznunk. Mindannyian a legjobbat szeretnénk a gyermekeinknek és természetes, hogy olykor elbizonytalanodunk, mivel is segítünk nekik a leginkább. Azzal, ha mindig megfogalmazzuk az elvárásainkat és egyértelműen jelezzük, ha valamit rosszul csinálnak? Vagy ezzel éppen az ellenkező hatást érjük el?

Annyi bizonyos, hogy a leghatékonyabb nevelés a példamutatás. Mert hiába beszélünk valamiről, ha mi magunk teljesen másként cselekszünk vagy viselkedünk, az nem lesz hiteles, ráadásul a gyerekbe sokkal inkább beleivódnak a szüleitől látott reakciók és viselkedésminták, mint ha csak beszélgetünk valamiről.

Ahogy a mindennapokban viselkedünk, kommunikálunk másokkal, a párunkkal, a családtagjainkkal, ahogy vitatkozunk, problémát megoldunk, gyermekünk számára az lesz a követendő út (még ha sokszor tudat alatt is).

Egy angol és egy amerikai tanulmány is ugyanarra a konklúzióra jutott a témában: a szakértők, pedagógusok által végzett kutatás szerint összefüggés van a gyerekek iskolai teljesítménye, későbbi sikerei és aközött, morgolódtak-e vele és mennyit gyermekkorában a szülei. Az Essex-i Egyetem 2015-ben publikált tanulmánya szerint, amelyet tizenötezer 13-14 éves bevonásával és hat éven át tartó vizsgálatával végeztek:

A szigorú, olykor okkal zsörtölődő anyák gyermekei jóval magasabb arányban tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán és végezték el azt kiváló eredménnyel, majd később sikeresen helyezkedtek el jól fizető pozíciókban, mint azok, akiknek a szüleire ez nem volt jellemző.

Ugyanerre az eredményre jutott egy másik kutatás is, amelyet egy amerikai gyermekneveléssel foglalkozó szaklapban hoztak nyilvánosságra. Ennek fókuszában a szülői elvárások és a gyerekek sikeressége közötti összefüggések álltak. Neal Halfon, a tanulmány egyik szerzője így foglalta össze a kutatás tanulságait: „Azok a szülők, akik gyermekük jövőjét abban látták, hogy felsőoktatási intézményben tanuljanak tovább, határozottan navigálták őket ebbe az irányba, ezt a jövőképet alakították ki bennük. Azok a gyerekek, akikre folyamatosan odafigyeltek a szüleik, szükség esetén megdorgálták, ugyanakkor motiválták is őket arra, hogy szorgalmasan tanuljanak és legyenek határozott elképzeléseik, céljaik a jövőjüket illetően, sokkal több energiát fektettek a tanulásba, abba, hogy jó jegyeket szerezzenek és ezáltal megfeleljenek a szülői elvárásoknak.”

A tanulmányban résztvevő diákok arról is beszámoltak, hogy egy idő után már nem volt szükség a szülői kontrollra, mert ahogy egyre sikeresebbek lettek az iskolában, úgy jött meg a kedvük a tanuláshoz és az önbizalmuk is egyre nagyobb lett. Rákaptak a siker ízére és már nem volt szükség külső motiválásra.

Velük szemben azok a gyerekek, akiknek a szülei nem mutattak érdeklődést tanulmányi eredményeik iránt, ellustultak és demotiváltakká váltak az iskolában.

„Sokszor csináltuk azt, amit kényelmesebbnek tartottunk, hiszen semmi következménye nem volt annak sem, ha rossz jegyet vittünk haza.”- nyilatkozta a tanulmányban résztvevő egyik kislány.

Érdemes hát szülőként következetesnek maradni, még akkor is, ha nem azonnal mutatkozik meg a szülői hatás, mert ahogy a tanulmány konklúziójában is áll:

Persze a mérték itt is nagyon fontos! Meg kell találni az egyensúlyt, hiszen ha egy gyereket olyan magas elvárásokkal állítunk szembe, amelyek számára – erőfeszítései ellenére- teljesíthetetlenek, pont az ellenkező hatást érjük el, mint szeretnénk: elbizonytalanítjuk őt és örökre megfosztjuk az önmagába vetett hitétől, ami súlyos kisebbségi komplexushoz vezethet.

Dr. Sanam Hafeez, a New York-i Egyetem neuropszichológia professzora szerint hatalmas a különbség a folyamatos szülői zsörtölődés, elégedetlenkedés és aközött, hogy teljesíthető, jól követhető szabályokat, célokat és irányvonalakat tűzünk ki gyermekünk elé, miközben értéket adunk át neki.

A túl sok dorgálásnak, az állandó elégedetlenkedésnek az lesz az eredménye, hogy a gyerek egy idő után úgy fogja érezni, hogy semmit nem tud úgy csinálni, hogy az jó legyen és teljesen elveszíti a motivációját, hogy próbálkozzon.

„Hagyni kell a gyerekeknek, hogy hibázzanak. Meg kell tanulniuk, hogy ez is az élet része. A szülőnek viszont tudnia kell, mi az, amiért szidás, büntetés jár és mi az, amiért nem érdemes zsörtölődni.”

Boldog gyermekek neveléséhez további tippeket a galériában találsz: