Egy válás kétségkívül borzasztóan megviseli mindkét felet. Ha pedig gyerekek is vannak a családban, a szülők elsősorban az ő érdekeiket kell, hogy szem előtt tartsák, amikor, - jó eséllyel-, közösen átbeszélik az előttük álló, ismeretlen időszakot. Bizonyára vannak olyan nehéz szituációk is, amikor a két szülő nem ért szót egymással és a gyermek elhelyezése is csorbát szenved, azonban van okunk azt hinni, hogy még a legszörnyűbb válás esetében is képesek józan szempontok szerint dönteni a felek a gyerekek láthatásáról.

A következőkben épp ezért egy „átlagosabb” szituációt veszünk alapul, amelyben a gyermek az egyik szülőjénél marad, de gyakran látogatja a másikat, annak új lakóhelyén; vagy pedig, hogy a gyermek mindkét szülőnél közel ugyanannyi időt tölt – mindamellett, hogy tudjuk, hogy ez utóbbi a ritkább eset, sajnos.

Ha tehát sor került a szétköltözésre és megteremtettük a lehetőséget arra, hogy a gyermekünk mindkét otthonban velünk tölthesse az időt, akkor kezdetét veszi egy újféle „beszoktatás” időszaka. Képzeljük csak el, ha nekünk nehéz feldolgozni az új helyzetet, milyen lehet egy gyereknek szembesülni a tényekkel, mi szerint mostantól anya és apa nem egy helyre megy haza, nem alszik többé egy szobában, nem lesz (soha) többet közös reggeli, vacsora, vagy filmezés a kanapén, sem semmilyen más, eddig közös élménynek számító program. Ugyan azt mondják, a gyerekek rugalmasak és jól alkalmazkodók, azonban ez csak akkor igaz, ha segítünk nekik megérteni és elfogadni az új helyzetet, hogy kis idővel ismét otthonosan mozogjanak az életterükben.

Még több válással kapcsolatos tanácsot itt találsz: