Borítókép: Tévedsz, ha azt gondolod, a szexuális felvilágosítás a méhecskékről szól! Forrás: Getty Images

Tévedsz, ha azt gondolod, a szexuális felvilágosítás a méhecskékről szól!

Miért olyan nehéz őszintén beszélni a gyerekkel a nemiségről, a testi változásokról és a szexről? Talán azért, mert ezek a témák még mindig tabunak számítanak. Nem csak gyermekkorban, de felnőtteknél is. Na de hogyan várhatjuk el akkor egy kamasztól, hogy megfelelően kezelje a témát, ha a felnőtt szülei sem képesek erre?

Hamis dolog azt képzelni, hogy miután a diákok beülnek a felvilágosító órákra és végighallgatják a szexualitás alapjairól szóló előadásokat, azzal el is van intézve a dolog, mindent tudni fognak. Persze ebben a formában az sem felel meg a valóságnak, hogy egyáltalán nincs fogalmuk róla, hiszen a gyerekek saját, kifinomult módszerekkel rendelkeznek, és jóval az általunk „alkalmasnak” vélt kor előtt kiderítik, mit is rejtegetnek előlük annyira a felnőttek.

Amiért azonban szülőként mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy ne tabusítsuk a szexualitást és mi legyünk az első számú hiteles forrás, az az, hogy ha mi nem tesszük meg és nem beszélgetünk velük a témáról, nem válaszolunk őszintén a kérdéseikre, akkor majd ők szedik össze a nekik szükséges információkat filmekből, újságokból és mindenféle szóbeszéd alapján, amelyek nem feltétlenül a valós képet mutatják nekik. Ennek eredménye pedig akár az is lehet, hogy irreális elvárásaik lesznek önmagukkal és a partnerükkel szemben.

Az innen-onnan összeszedett félinformációk félelemmel tölthetik el a kamaszokat, ami a szakemberek szerint felnőtt korba érve akár teljesen gátlás alá helyezheti szexualitásuk pozitív megélését.

Az intimitással, a testünkkel, vágyainkkal kapcsolatban a felnőttek között is rengeteg az elhallgatás. A külvilág vélt vagy valós elvárásaiba nem fér bele, hogy őszintén beszéljünk a nehézségekről, a problémákról. Logikusan adódik a kérdés: Hogyan várhatnánk attól a felnőttől támogatást, nyílt kommunikációt, aki még önmagának sem meri bevallani, hát még kimondani, hogy valami nem stimmel és segítségre, tanácsra lenne szüksége?

A gyerekek testi változásai például csak az első pár évben jelentenek beszédtémát, ezt követően inkább tabunak számítanak. Kifejezetten kínosnak találja sok szülő szóba hozni, ha gyermekeiken megjelennek az első szőrszálak, nőni kezd a mellük, fitymaszűkületük van vagy kezdik felfedezni saját testüket és az abban rejlő lehetőségeket. Egy átlagos magyar családban nincsenek valódi beszélgetések ezekről a témákról, se a gyerekről, se a gyerekkel, mert a szülők sokszor azt gondolják, hogy a szexualitásról, a testi működésről „más nyelven” kell kommunikálni, mint a hétköznapokban. Valahogy a szülőknek nincs meg a kellő szókészlete, kínban vannak, könyveket vásárolnak és adnak oda gyermeküknek, amelyektől azt remélik, hogy így megúszhatják a beszélgetéseket, kellemetlen pillanatokat. Sok felnőtt elterel, mellébeszél, próbál hárítani azzal, hogy „majd az iskola elintézi.”

Kevés szülő próbálkozik meg azzal, hogy a gyerek által feltett kérdésekre a gyerek életkorának és érettségének megfelelően, egyszerűen, de őszintén válaszoljon. Még kevesebben vannak, akik figyelembe veszik a gyermek valódi szükségleteit, és valós, használható válaszokat adnak, kellően komolyan véve a témát, miközben némi humorral oldják a téma keltette feszültséget – mert a kettő nem zárja ki egymást-. Ilyen témájú beszélgetéseknél nem csak a szülő feszült, de a gyerek is, hiszen érzi, hogy itt most valami nagyon fontos dolog történik.

A szexuális felvilágosítás nem csupán azért fontos, hogy a gyerek tudja, az, ami a testével, a testében történik, teljesen természetes, hanem olyan aspektusból is létkérdés, hogy felhívja rá a figyelmét, hogy a teste felett egyedül ő rendelkezik, mások nem tehetnek vele azt, amit akarnak engedély nélkül.

Kevés szülő próbálkozik meg azzal, hogy a gyerek által feltett kérdésekre a gyerek életkorának és érettségének megfelelően, egyszerűen, de őszintén válaszoljon. Még kevesebben vannak, akik figyelembe veszik a gyermek valódi szükségleteit, és valós, használható válaszokat adnak, kellően komolyan véve a témát, miközben némi humorral oldják a téma keltette feszültséget – mert a kettő nem zárja ki egymást-. Ilyen témájú beszélgetéseknél nem csak a szülő feszült, de a gyerek is, hiszen érzi, hogy itt most valami nagyon fontos dolog történik.
A szexuális felvilágosítás nem csupán azért fontos, hogy a gyerek tudja, az, ami a testével, a testében történik, teljesen természetes, hanem olyan aspektusból is létkérdés, hogy felhívja rá a figyelmét, hogy a teste felett egyedül ő rendelkezik, mások nem tehetnek vele azt, amit akarnak engedély nélkül. A szülőnek is tiszteletben kell tartania a gyerek saját testével kapcsolatos döntéseit, és meg kell tanítania arra, hogy nemet tudjon mondani és vállalni tudja a felelősséget a saját testéért.

A kisgyerekek számára nem létezik olyan, hogy „tabutéma”. Ők őszintén kíváncsiak mindenre és még nem tanulták meg, hogy ami a saját és a szülei testével kapcsolatos, az általában tabu. Persze az, hogy egy bizonyos dolog tiltott témává válik, az sokszor szülői döntés. A tabut mi magunk is újratermeljük szülőként, amikor letiltjuk a kislányokat, mert a fotel karfájához dörgölik magukat, ahelyett, hogy elmagyaráznánk nekik, miért okoz ez nekik örömöt, és hogy az önkielégítés olyan örömforrás, amit egyedül él át az ember és nem illik mások előtt csinálni.

A megkérdőjelezhetetlen tilalmak aztán kijelölik a gyerek számára, mi az, amiről lehet kérdezni, és mi az, amivel kapcsolatban jobb, ha megtartják maguknak a kérdéseiket, gondjaikat, örömeiket. Pedig az a gyerek, aki úgy nő fel, hogy nincs rákényszerítve se puszik, se pofonok tűrésére, aki hozhat saját döntéseket a saját testéről, aki számára nincsenek tiltott területek a szüleivel való kommunikációban, ő fog tudni nemet mondani tizenévesen a drogra, vagy ha valaki fogdosni kezdené az engedélye nélkül.

Szexedukáció okosan, hogy ne ragadjatok le a méhecske példánál! Íme 8 hasznos tanács hozzá:

  1. Ha a gyerek a testéről, a szexről kérdez, mindig legyen rá időd, hallgasd meg és vedd komolyan!
  2. Ha a gyereket rajtakaptad, hogy tiltott tartalmakat néz –például pornót-, reagálj higgadtan és beszéljétek meg együtt a látottakat! Kérdezz rá, mit gondol ezekről a filmekről, miért volt kíváncsi rájuk.
  3. Telepíts szűrő programot azokra a gépekre, amelyeket a gyerek is használhat!
  4. Nevezzétek néven a gyerek intim testrészeit is, használjatok tárgyilagos és általánosan elfogadott szavakat például popsi, punci, fütyi.
  5. Vedd komolyan gyermeked szerelmes élményeit már egészen kicsi kortól! Tudd, a szerelem nem ismer korhatárt!
  6. A maszturbálás, a szexuál- és a gyerekpszichológusok szerint is teljesen természetes, a gyerekek így fedezik fel saját testüket. Ne kelts benne bűntudatot, de beszéld meg vele, hogy nyilvánosan nem illik csinálni.
  7. Ha a gyerek a szülők közti szexről kérdez, válaszolj őszintén, de diszkréten! Mondd el, hogy ha két ember szereti egymást, akkor a testi közelség igénye is természetes része a kapcsolatuknak. Ha a gyerek rátok nyit, adj neki lehetőséget, hogy erről kérdezzen és beszélhessen.
  8. Ne legyen folyton a szex a téma! Találd meg a magad természetes helyét a gyerekkel való kommunikációban! Biztosítsd őt arról, hogy mellette állsz, szereted és ha kérdése van, hozzád bizalommal fordulhat, de ne hozakodj elő ezzel állandóan!

Felnőttként sem árt szex terén is gyarapítani a tudásunkat. Az alábbi tévhitek közül te például melyikről tudtál?