A Budapesti Corvinus Egyetem öt lelkes, kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója egy órai projekt keretében álmodta meg a saját történetüket, ami nem más, mint az "Egyszer volt egy meseprojekt". A téma kiválasztásakor a csapattagok közt teljes volt az összhang. Valami olyat szerettek volna létrehozni, amivel segíthetnek másoknak, azonban közben saját maguk is tanulhatnak, mindemellett bíztak abban, hogy hozzájárulhatnak a kisgyerekek fejlődéséhez és olyan élményt adhatnak nekik, amelyeket ők is átélhettek. A csapat célja, hogy a Meseprojekttel bemutassa mind a szülőknek, mind a szülőség előtt állóknak, hogy a meséknek és a meseolvasásnak milyen pozitív és meghatározó hatásai vannak a gyermek fejlődésére, valamint a gyermek-szülő kapcsolatra. A november 12-ei eseményükön a szülőknek Kovács-Kósa Tímea meseterápiás szakember, Hacsi Panni mesepedagógus, Vass Dorottea a "D012: Az olvasás bolygója" alapítója és Parrag Katinka gyógypedagógus-logopédus tartottak előadást a mesék fontosságáról és az olvasóvá nevelésről. Az Éva Magazin a szervezőkkel: Csoba Emesével, Csüri Fanni Noával, Kovács Rékával, Molnár Dániellel, Tarcsi Petrával és egyik előadójukkal Parrag Katinkával beszélgetett.

Éva Magazin: Miért ezt a témát választottátok? Miért tartottátok fontosnak, hogy a mesékre hívjátok fel a figyelmet?

Tarcsi Petra: Az egyetemtől annyi instrukciót kaptunk, hogy a projektben meg kell jelennie a társadalmi felelősségválallásnak, illetve a médiának. Tavaly az egyik előadónk, Parrag Katinka vendégoktatóként beszélt az egyetemen nekünk arról, hogy mennyi figyelemzavaros és egyéb problémával küzdő gyermek van annak hatására, hogy a szülők nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a gyermek milyen tartalmakat néz, illetve, hogy a mesefilmeknek milyen negatív hatásai vannak. Média szakos hallgatóként az volt a célunk, hogy segítsük a szülők médiatudatossá válását és úgy gondoltuk a meseolvasás népszerűsítése megfelelő irány lenne. Aztán eszünkbe jutott, hogy a digitalizáció hatására a fiatalabb ismerőseinknél mennyire kiment a divatból a meseolvasás, pedig mi is mennyire szerettük kicsiként. A két irányvonal összekapcsolásából született meg tulajdonképpen a projekt témája.

Éva Magazin: Milyen pozitív hatásai vannak a meseolvasásnak a gyermekek fejlődésére?

Parrag Katinka: A meséknek fontos szerepe van a meghitt szülő-gyermek együttlétben, a bennsőséges kapcsolat kialakításában, megerősítésében. A mesék segítik a gyermekek belső képalkotását, és ezáltal a képzelet, a fantázia fejlődését. Emellett vizsgálatokkal bizonyították, hogy a rendszeresen mesélő szülők gyermekeinek nyelvi fejlettsége iskolába lépéskor másfél évvel meghaladja azon gyermekek fejlettségét, mint akiknek nem olvastak meséket. Itt pedig fontos kiemelni az olvasás jelentőségét. Ugyanis

Éva Magazin: Miért fontos korlátozni a mesenézési időt és a tartalom jellegét?

Parrag Katinka: Vizsgálatok igazolták, hogy a nem kontrollált médiafogyasztás, azaz a mesék (és reklámok) válogatás nélküli jelenléte káros hatással van az idegrendszer fejlődésére. Felerősítheti az ADHD (figyelemzavaros hiperaktivitás) vagy a gyermekkori autizmus tüneteit. Emellett erőteljesen hat a gyermek beszédfejlődésére. Gyakori jelenség, hogy a gyermekek beleragadnak az ún. babanyelvbe, amit a gyors kép és hanghatás feldolgozási hiánya (is) okoz. Emellett fokozódnak a viselkedési zavarok. A gyerekek ottragadnak a képernyő előtt, majd kikapcsoláskor hisztivel vagy dühkitöréssel reagálnak az ingermegvonásra. Erre aztán gyakran az a szülői válasz, hogy megengednek még egy (majd még egy és még egy) mesét, és így belefutnak akár a napi több órás mesenézésbe is. Nem ritka, hogy a gyermekek étkezésének „asszisztense” is a digitális mese. Aktuálisan ugyan segítség lehet az étkeztetésben, de hosszú távon táplálkozási zavarok kialakulásához is vezethet. Fontos azt is megemlíteni, hogy a válogatás nélküli mesefogyasztás növeli a gyermeki szorongást (ismeretlen, megfoghatatlan dolgok a mesében), emellett csökkenti az egyéb tevékenységre fordított időt, mint a szabad játék, a mozgás vagy az alvás.

Éva Magazin: Mi alapján döntöttétek el, mi lesz a program és kik legyenek az elóadók?

Csüri Fanni Noa: Mindenképpen olyan szakembereket szerettünk volna, akik meseterápiával, mesepszichológiával, olvasóvá neveléssel foglalkoznak, hiszen ők tudnak hiteles és releváns információkat nyújtani a szülők számára. Alapos kutatás után kerestük fel a szakembereket, akiknek nem csak szakemberként, de édesanyaként is gyakorolják azokat a módszereket, amelyeket oktatnak. Csupa kedves, elhivatott szakértővel sikerült megismerkednünk az elmúlt hónapok alatt; akik nem tudtak eljönni, ajánlották pályatársukat vagy igyekeztek más módon segíteni a munkánkat. Programok tekintetében mindenképpen szerettük volna a szülők mellett a gyerekeket is megcélozni, amivel egy családi délutánt hozhattunk létre. A gyerekprogramok kiválasztásában nagy segítségünkre voltak az óvónő és konduktor szakemberek, akik a rendezvény lebonyolításában is hatalmas segítséget nyújtottak.

Éva Magazin: Van-e a fejlődésre gyakorolt hatást tekintve különbség a meseolvasás és a mesemondás között?

Parrag Katinka: Kisgyermekkorban főképp a mesék befogadásában tapasztalunk különbségeket. A legkisebbek (6 hó-1,5 év évesek) még jobban szeretik a hétköznapok eseményeiből vett saját élményű történeteket. Esténként gyakran kérik, hogy anya/apa mesélje el az egész napjukat. Az olvasott mese még kevésbé köti le a figyelmüket, ha könyvet nézegetnek, szívesebben forgatnak képeskönyvet vagy leporellót. Később már érdekes számukra a lineáris történetszálon futó mese is, legyen az könyvből olvasva vagy fejből mesélve. A meseolvasás során az illusztráció segíti beindítani a belső képalkotás folyamatát, amit a későbbiekben felvált a személyes fantázia és képzelet világa. Így haladhatunk a részletgazdagon illusztrált meséktől az egy-két képet feltüntető, több oldalas mesékig.

Éva Magazin: Voltak nehézségeitek a projekt megszervezésében?

Molnár Dániel: Igazság szerint a kezdetek kezdetén biztosak voltunk benne, hogy nem egy, hanem több falba is bele fogunk ütközni. Amikor szeptemberben elkezdtük elméletben dolgozni, akkor nem egyszer gondoltunk félve arra, hogy vajon sikerül-e szponzorokat vagy helyszínt biztosítanunk 0 forintból. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel igazán nagy problémával nem kellett szembenéznünk. Persze voltak kisebb nézeteltérések és nem minden úgy valósult meg végül, ahogy eleinte, 7 hónappal ezelőtt elméletben elterveztük, de nagyon elégedettek vagyunk a végeredménnyel és nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, akik segítették a Meseprojekt létrejöttét.

Éva Magazin: Kaptatok segítséget valahonnan a megvalósításban?

Csoba Emese: Természetesen. Több tanárunk is ellátott minket a szervezés közben tanácsokkal, ötletekkel, volt, aki a kapcsolati hálóján keresztül tudott végül nekünk segíteni. Hálásak vagyunk nekik. A legnagyobb segítséget azonban a szponzorainknak, partnereinknek köszönhetjük: rengeteg cég támogatott minket tárgyi ajándékokkal, például mesekönyvekkel, íróeszközökkel, üdítővel. Voltak, akik élményt ajánlottak fel: színház belépőket, cirkusz jegyeket. De ne feledkezzünk meg az előadókról, pedagógusokról, konduktorokról és fotós kollégákról sem, akik idejükkel és szakértelmükkel járultak hozzá ahhoz, hogy megvalósulhasson ez a projekt.

Éva Magazin: Mi volt a kedvenc pillanatotok a szervezésben?

Kovács Réka: Sok olyan pillanat volt a szervezés során, amikor nagyon örültünk. Ilyen volt például, amikor sikerült helyszínt találnunk, vagy amikor igent mondott a felkérésünkre egy előadó. Összességében mégis akkor voltunk a legboldogabbak, amikor a már a rendezvényen láttuk, ahogy a szülők érdeklődve hallgatják az előadásokat, a gyerekek pedig játszanak, olvasnak és mesével kapcsolatos foglalkozáson vesznek részt. Hirtelen 7 hónap folyamatos munkája a szemünk előtt vált elméletből valósággá és minden, amit megálmodtunk ott volt teljes valójában. Hihetetlen és egyben rendkívül megható pillanat volt.

Galériánkban olyan praktikákat mutatunk, amikkel megszerettetheted az olvasást a gyerekkel!