A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) az egyik legfertőzőbb állatbetegség, amely főként haszonállatokat érint, közülük is a párosujjú patás állatokat, mint a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske. Kórokozója a a Picornaviridae családba tartozó Aphthovirus vírusnemzetség, amely rendkívül gyorsan képes szaporodni és fertőzni, a betegség általában az állatok érintkezésével terjed, de fertőzhet a takarmánnyal, a vízzel és az állattenyésztésben használt eszközökkel, valamint az ott dolgozók ruházatával is. Sőt, szeles időben a levegő is szétszórhatja a vírust a környéken. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Jellemző tünetei még a nyáladzás, az étvágytalanság, a sántítás és a tejtermelés csökkenése.

50 éve nem volt Magyarországon száj- és körömfájás járvány

Felnőtt, egyébként egészséges állatok általában több hét után felgyógyulnak belőle, a fiatal állatok azonban elhullhatnak a vírus által okozott szívizom-károsodás miatt. Mivel nagyon ragályos, és védekezni ellene csak teljes karanténnal lehet, ha egy haszonállat-telepen felüti a fejét a vírus, általában nincs más választás, minthogy fel kell számolni az állományt. Ez történt a napokban a Győr-Moson-Sopron vármegyében található kisbajcsi szarvasmarha-telepen is, ahol 1400 marhát kell emiatt leölni. A hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében az állatok tetemét Bábolna mellett földelik el, mert a távoli szállításnál fennáll a veszélye a további terjedésnek.

A világon időről időre felbukkan a száj- és körömfájás vírus, de a visszaszorítás érdekében az utóbbi évtizedekben szigorú intézkedéseket vezettek be. Vakcinával nem lehet védekezni ellene, mert legalább 7 különböző törzse fertőz a vírusnak, ráadásul folyamatosan mutálódnak. Magyaroszágon utoljára 1973-ban tombolt a járvány, azóta sikeresen védekeztünk ellene. Most is mindent megtesznek a hatóságok, hogy feltárják, hogyan juthatott be a vírus, és megfékezzék a terjedését, különben súlyos gazdasági károkat is okozhat a hús- és tejiparon keresztül. A Nébih közleményében hangsúlyozta, hogy múlt péntek óta több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan.

Mi a helyzet a kutyákkal, a macskákkal és a lovakkal?

A ragadós száj- és körömfájás betegség főként a párosujjú patás állatokat fertőzi meg, de a haszonállatok mellett a vadállatok is elkaphatják (például a vaddisznó és a szarvas). A fertőzésveszély miatt bezárt a győri állatkert, a fővárosi állatkertben pedig az állatsimogató. Fontos azonban tudni, hogy más állatok is elkaphatják a vírust, amit akár a szél vagy a madarak is terjeszthetnek. Mivel a lovak páratlanujjú patás állatok, rájuk nem jelent veszélyt a betegség, de megfertőződhetnek, és ezáltal hordozóvá válhatnak. Ezért a lótulajdonosoknak és a lovardákban is érdemes óvatosnak lenni most.

Hasonlóan a lovakhoz, a kutyák és a macskák is elkaphatják a száj- és körömfájás vírusát. Kutyák például úgy, hogy fertőzött marha csontját rágcsálják, a cicák közül pedig a kijárósok vannak nagyobb veszélyben. Mivel nem fogékonyak a betegségre, náluk nem jelennek meg tünetek, ám hordozók lehetnek. Éppen ezért, ha valakinek a közelében párosujjú patás állatokat tartanak, most ajánlott jobban ügyelnie a kutyájára, macskájára, korlátoznia a mozgásukat, hiszen mindenki közös érdeke, hogy a betegség ne tudjon tovább terjedni.

Az emberre nem veszélyes a száj- és körömfájás betegség, ám vannak olyan fertőzések, amelyeket elkaphatunk a szőrös kedvenceinktől, például a cicáktól: