A tudomány szerint így tesznek a legsikeresebb gyerekek szülei

Nem könnyű olyan gyereket nevelni, aki jól megállja a helyét a világban – legalább 18 évébe kerül annak, aki arra vállalkozik, hogy szülő legyen . De szerencsére kutatók hada segít minket ebben a vállalkozásban: rengeteg tanácsuk van azzal kapcsolatban, hogyan tehetjük ezt a lehető legjobban. A tudósok például folyamatosan vizsgálják azokat a dolgokat, amiket a sikeres gyerekek szülei tesznek. Íme néhány nagyon egyszerű közülük, amit bárki kipróbálhat: A legsikeresebb gyerekek szülei ezeket a dolgokat teszik meg Nem hazudnak Ha a gyerekeknek hazudnak – és ide tartoznak a nagyotmondó fenyegetések is –, az azzal jár, hogy felnőve maguk is hazugok lesznek és egy sor más problémájuk is lesz. Egy kutatásban 379 fiatal felnőttet kérdeztek ki arról, hogy mennyit hazudtak nekik a szüleik gyerekkorukban és hogy hogyan viselkednek most ők maguk felnőttként. Azok, akiknek emlékeik szerint többet hazudtak, arról számoltak be, hogy ők maguk is hazudnak a szüleiknek még most, felnőttként is. Ezen kívül azt is elárulták: nehezebben közedenek meg a pszichológiai és társas kihívásokkal, viselkedési problémáik vannak – például önzőn és manipulatív módon viselkednek –, továbbá bűntudat gyötri őket. Egy bizonyos hanghordozással beszélnek A legtöbb szülő egyetért abban, hogy könnyebb lenne az élet, ha a gyerekeik mindig hallgatnának rájuk, megcsinálnák, amikt kérnek tőlük és megfogadnák a tanácsokat. A Cardiffi Egyetem tudósai szerint azonban az engedelmességért mi is sokat tehetünk – a hangunkkal. Egy kutatásban csoportokba osztottak több mint 1000 kamaszt, akiknek ugyanazt a 30 hangüzenetet kellett meghallgatniuk: mindegyikben anyák szólítottak fel a házi feladat elkészítésére, csak különböző hanghordozással: irányító, önállóságot támogató és semleges módon. A diákoknak ezután értékelniük kellett, hogyan éreznének, ha a saját anyjuk beszélne így velük. Az irányító anyákra szinte mindegyikük elutasítóan reagált. A támogató hanghordozásra pozitív volt a reakció, sokkal inkább, mint a semlegesre. A tanulság? Ha azt szeretnéd, hogy a gyereked megtegye, amit kérsz, ne beszélj úgy, mintha a főnöke volnál. Beszélgetnek a gyerekükkel A Massachusettsi Műszaki Egyetem egyik kutatásának részeként négy és hatéves gyerekek két napig hangrögzítőt viseltek. Megmérték, hány szót mond a gyerek, hány szót mondanak neki és hány alkalommal használ a gyerek és a társaságában lévő felnőtt társalgási fordulatot, vagyis olyan kifejezéseket, amivel a másikra reagálunk (Tényleg? Mondd csak! – és ehhez hasonlók). A kutatók azt találták, hogy azok a gyerekek voltak a legjobbak a szókincs, a nyelvtan és a logikai érvelés terén, akikkel a legtöbbször használtak társalgási fordulatokat. Vagyis érdemes beszélgetni a gyerekkel akkor is, ha századszor kell ízekre szedni vele ugyanazt a történetet. Hangosan olvasnak a gyereküknek Amerikai kutatók 675 kisgyerekes család vizsgálatából vonták le azt a következtetést, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei hangosan olvasnak, kevésbé agresszívak, hiperaktívak és figyelemzavarosak – márpedig ezek a problémák minden érintett életét megnehezítik, ha a gyerek elkezdi az iskolát. A kutatók azzal magyarázták az összefüggést, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei felolvasnak vagy játszanak velük, jobban bele tudják képzelni magukat a karakterek helyébe, átélik az érzéseiket és megtanulják azokat a kifejezéseket, amelyekkel leírhatják az érzéseket – ez pedig segít jobban kontrollálni a saját érzéseikeit például akkor, amikor dühösek vagy szomorúak. Gondoskodnak róla, hogy a gyerekük sportoljon Az Amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma szerint a 6–17 éves gyerekeknek naponta legalább 60 percnyi közepes-energikus mozgásra van szükségük. Ezzel nemcsak a testi egészségükért tesznek (alacsonyabb testzsírszázalék és a 2-es típusú diabétesz kisebb rizikója), hanem az agyukért is. Az aktív gyerekeknek jobb a memóriájuk és az iskolai teljesítményük is. Belekóstoltatják a gyereket a művészetekbe Brit kutatók több mint 6000 tizenegyéves gyerek adatait vizsgálták, hogy kiderítsék: van-e kapcsolat az önbecsülésük és aközött, hogy hallgatnak vagy játszanak zenét, rajzolnak, festenek vagy kikapcsolódásképp olvasnak. Kiderült, hogy mindegyik tevékenység összefüggésben van a magasabb önértékeléssel – ami nélkülözhetetlen a gyerekek kognitív fejlődéséhez és érzelmi egészségéhez. Ráveszik a gyerekeket, hogy gyakorolják a nehéz dolgokat A sikerhez elengedhetetlen a gyakorlás – de a szakértők szerint nem mindegy, hogy mit gyakorlunk. Ha azt, ami már amúgy is jól megy, akkor az agya csak félgőzzel koncentrál. Ám ha arra koncentrál, ami kevésbé megy, azzal teljes figyelmét igénybe veszi a feladat. Több dologról is érdemes tehát elbeszélgetni a gyerekkel, ha ezt meg akarjuk tanítani neki. Elsősorban arról, hogy a hibákat már előre be lehet kalkulálni eshetőségként, és el is kell fogadni őket, ha megtörténtek. A második, hogy meg kell tanulnia elviselni a frusztráltság érzését is. A harmadik, hogy mutassuk meg sikeres emberek példájával, hogy pusztán a tehetség nem elég a sikerhez, ők is órákat, napokat, hónapokat és éveket szántak az életükből arra, hogy gyakoroljanak. Nem osztanak meg mindent a weben A Microsoft 13–17 év közötti kamaszokat és 18–74 éves felnőtteket kérdezett ki arról, hogy érzésük szerint mennyire vannak kitéve online veszélyeknek (25 országból összesen 12 520 ember vett részt a felmérésben). A tizenévesek 42 százaléka mondta azt, hogy problémája van azzal, hogy a szülei megosztanak róla dolgokat a közösségi oldalakon. 11 százalékuk szerint ez komoly gond, 14 százalék értékelte közepes fajsúlyúnak, míg 17 százalék érzi kisebb jelentőségűnek. A kamaszok 66 százaléka arról is beszámolt, hogy legalább egy online veszélynek már áldozatául is esett, és ugyanennyien aggódnak amiatt, hogy ez a jövőben is bekövetkezik. A Microsoft ezért arra inti a szülőket, hogy ne posztoljanak semmi olyat, amiből kiderül a gyerek teljes, valódi neve, a kora, a születési dátuma, a lakcíme, az anyja lánykori neve, a kedvenc csapata és a házikedvencének neve. A Microsoft arra figyelmeztet, hogy egyrészt személyiségtolvajok és csalók áldozatául eshetnek (például hitelt vehetnek fel a gyerek adataival, amire lehet, hogy csak egy-másfél-két évtized múltán derül fény, amikor a gyerek már maga igényelne hitelt). Másrészt minél több információ nyilvános a gyerekről, annál könnyebben a bizalmába férkőzhet olyan személy, aki szexuális abúzus céljával közeledne hozzá.