A kimerült anyák a mindennapok néma hősei, akiknek a munkájáért nem jár fizetés

A láthatatlan munka fogalmába tartozik a főzés, a mosogatás, a teregetés, a takarítás, a ház körüli teendők elvégzése, apróbb szerelések, de még az étkezőasztal megterítése is. Ez az a munka, ami csak akkor tűnik fel, ha nincs megcsinálva, és ezen tevékenységek nagy részét nők végzik Magyarországon.
A KSH felmérése szerint a magyarok még 10 évvel ezelőtt is több időt fordítottak fizetetlen munkára, mint fizetettre. Összesen 214 percet naponta. 214 perc, az 3,5 óra. Ebbe beletartozik az, hogy reggelit készítenek a családnak, elmosogatnak, mosást válogatnak, bepakolják a mosógépet, teregetnek, vasalnak, főznek (ez viszi el a legtöbb időt), takarítanak, elpakolnak a gyerek után, rendet raknak, izzót, elemet cserélnek, tisztán tartják az állatok élőhelyeit, gondozzák őket, vagyis minden, amit a közösség – ez esetben a család – javára és nem saját jókedvükért végeznek. Ha ezt a rengeteg munkát kifizetnék nekik, akkor a GDP értéke évi 6836 milliárd forinttal, vagyis 25 százalékkal növekedne. (Forrás: KSH)
Így történik, hogy a legtöbb nő este fáradtan dől el a kanapén és már a saját hobbijához sincs kedve… Mert a mosatlan még ott hever a konyhában.
Az apák többet kapnak?!
Meglepő azonban, hogy a családos férfiak, az apák, minden európai országban többet keresnek, mint azok a férfiak, akiknek nincs gyerekük; míg a családos nők, az anyák viszont bérhátrányba kerülnek. Vagy el sem tudnak helyezkedni saját szakterületükön. Pedig 1957 óta szerepel az európai alapszerződésekben az az elv, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő munkáért egyenlő díjazást kell kapniuk.
Kevésbé köztudott tény, hogy a hazánkban több nő szerez diplomát, mint férfi, mégsem indulnak egyenlő eséllyel a munkaerőpiacon. Nevetséges, de az indoklás szerint a nők azért keresnek kevesebbet gyerekvállalás után, mert a szülés és a munkába állás között eltelt időben kopik a tudásuk, kapcsolati hálójuk elavul, vagyis nem tudnak olyan jó pozícióba visszakerülni, mint amilyenben előtte dolgoztak. Magyar állásinterjún olyan is előfordult, hogy megkérdezték egy kisgyerekes anyától, hogy mennyire érzi magát „leszedálva” a gyerek által. Ilyen kérdést férfi nagy valószínűséggel nem kapott még. És akkor meg is érkeztünk a munkahelyi diszkriminációhoz.
A koronavírus-járvány kezdete óta többnyire a nők maradtak otthon a gyerekekkel home office-ban ‘homeschoolozni’. Az eddiginél is jobban megtanulták megosztani magukat több szerep között. Egyszerre voltak gyerekfelügyelők, tanárok, fejlesztő pedagógusok, takarítónők, szakácsok, rendezték a háztartást és voltak anyák is.