Borítókép: Nem jóslás, FUTUROLÓGIA Forrás: Getty Images

Nem jóslás, FUTUROLÓGIA

Ha elfogadjuk, hogy gyerekeink nem az iskolának tanulnak, hanem az életnek, akkor már csak azt kell kitalálnunk, milyen életről is lenne szó? Mit tudhatunk most arról, hogy milyen világra kéne felkészítenünk őket (és magunkat)?

A jövőkutatás – nevével ellentétben – a jelen minél pontosabb megismerésére törekszik. A feltérképezett jelenből kiindulva igyekszik minél pontosabb jövőképet festeni úgy, hogy rámutat a döntéseink és tetteink következményeire, trendeket és tendenciákat vizsgál. „Mára úgynevezett szemléleti módszerré vált, ami arra való, hogy elemezzük a jövő lehetséges forgatókönyveit” – mondja Monda Eszter, az ExplicoTech jövőkutatója. Véleménye szerint ugyanis nem beszélhetünk csupán egyetlen jövőről. „Nemcsak arról van szó, hogy a kutatók megmondják, mi az, ami biztosan bekövetkezik, hanem arról is, mit érhetünk el, milyen lehetőségeink vannak.”

DIGITÁLIS TERJESZKEDÉS

Ma a világ fele használ internetet, de ez a szám 100 százalékra ugrik majd, amint elterjed a Google léggömbökről sugárzott mobilnete. Ezzel egy időben egyre több, csakis a digitális térben létező termék vesz majd minket körül: például eltűnik a pénz mint kézzelfogható eszköz, megszaporodnak a digitális szolgáltatások, és a szórakozás helyszíne is áttevődik a virtuális terekbe. Csak pár évet kell arra várnunk, hogy a kormányzatok blockchain-tranzakciókkal szedjenek be adót, ami például a leghíresebb kriptopénz, a Bitcoin alapja. Ezt 2023-ra várják a World Economic Forum által megkérdezett szakértők. Ma már együtt élünk a mobileszközeinkkel, az okostelefonunkkal, így a digitális világban töltött idő mennyisége várhatóan nem változik, átalakul viszont a tartalomfogyasztás. „Nem kell majd például mindent elolvasni, fel is olvashatja nekünk a mobileszközünk – még akár azt is eldönthetjük, melyik híres színész hangján. A hangvezérlés és a hordható technológia által mobilisabban, kényelmesebben juthatunk majd információhoz” – prognosztizálja Monda. Arra sem kell sokat várnunk, hogy bármilyen idegen nyelven beszélő embert megértsünk, és ehhez tanulnunk sem kell: a valós idejű nyelvfordítók már 2022–23-ra lehetővé teszik az akadálymentes társalgást. A kommunikáció ugyanakkor viszszatér a „régihez”: az írott szöveg után ismét hanggal, képpel, mozgóképpel kísért, bonyolultabb interakciók felé orientálódunk. Más futurológusok szerint rövid időn belül megérkeznek azok a koponyába illeszthető, multilinguális agyimplantátumok is, amelyek segítségével bárki folyékonyan beszélhet bármilyen nyelvet.

ÖSSZEGYŰJTÖTTÜNK NÉHÁNY JÖVŐMOZAIKOT, MELYEK A JELENLEGI TENDENCIÁK ALAPJÁN BETELJESÜLÉSESÉLYESEK.

KIBORG = KIBERNETIKUS ORGANIZMUS

Az emberi létezés legfőbb korlátja, hogy a testünk és az agyunk kapacitása véges. A jövőben mindkettő kiterjeszthető lesz – véli Shimon Whiteson kutató, aki szerint természetes adottságainkat robotokkal erősíthetjük majd meg. A mesterséges intelligencia például nagyon hasznos lesz azoknak, akiknek valamelyik végtagját amputálták: esetükben az agyuk megtanul kommunikálni a robotizált végtaggal, így a páciens sokkal jobban uralja majd a testét. Nyilván nem ismerjük a pontos jövendőt e tekintetben, de az biztos, hogy a mesterséges intelligenciával történő kommunikáció mindennapjaink természetes része lesz. Segíthet az automatizált közlekedés kifejlesztésében, a veszélyhelyzetek kezelésében, a klímaváltozás megoldásában, erősítheti az emberi kapcsolatokat és támogathatja a társadalmat az idősek ellátásában is.

Forrás: Getty Images

OKOSTAPÉTA

A jövőkutatók szerint házaink falai is teljesen átalakulnak majd két évtized múlva: éppúgy jelennek majd meg rajtuk az információk, ahogyan most a számítógépek képernyőin. Így a falak telefonokká, laptopokká, tévékké válnak.

EGYRE HOSSZABB ÉS EGÉSZSÉGESEBB ÉLET

Gyerekeink gyerekeinek átlagéletkora már elérheti a száz évet, hiszen a statisztikák szerint a jóléti társadalmakban az átlagéletkor évente három hónappal nő. Nyilván ez az adat minden országban más és más, de a tendencia azonos. Az egészségét sem bízza majd a véletlenre a jövő embere: már most is léteznek olyan eszközök, melyeket a mobiltelefonokba építve a test állapotát folyamatosan monitorozhatja egy orvosi szofver. A készülék képes a retina- és vérellenőrzésre, és ezek alapján alapdiagnózis felállítására. 54 markert elemez, amelyek majdnem minden betegséget azonosítanak. Vélhetően az ehhez hasonló eszközök egyre többekhez eljutnak majd. Az első, bőr alá beültethető mobiltelefonra már csak néhány évet kell várni, és a prognózis szerint 2025-től kereskedelmi forgalomba is kerülhet.

A JÖVŐ ISKOLÁJA

Mai iskoláink nagyjából 100 évvel ezelőtt számítottak valóban korszerűnek. Sajnos még mindig úgy kezeljük a gyerekeinket, mintha robotok lennének, akiknek egy időben, ugyanazokat a dolgokat kell megtanítanunk. Mintha teljesen egyforma emberré kellene válniuk, ugyanazokkal a képességekkel és kompetenciákkal. Pedig az emberek – már csak biológiai értelemben is – különbözőek, és a jövő iskolája ezt szem előtt is fogja tartani. Az oktatási rendszer proaktívan együttműködik majd az Információ Korának vívmányaival. Az iskola nem tények memorizálásáról fog szólni, hanem a képességek, készségek és az analitikus gondolkodás praktikus alkalmazásának oktatásáról.

A MUNKA JÖVŐJE

Néhány évtized múlva rugalmasabb munkaidejű és munkafelfogású, alapvetően szabadúszóként működő, tehetséges munkavállalók fogják betölteni azokat az állásokat, melyeket a robotok nem tudnak. Miközben a globalizáció miatt a legjobb munkaerő a magas színvonalon működő, jó megítélésű munkaadókhoz, a „hotspotokba” áramlik, egyre nő a polarizáció is. Aki nem képes másképp gondolkodni, áthangolni a kompetenciáit, az végérvényesen lemarad. Annemarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke szerint a legfontosabb kulcskompetenciák 35%-a teljesen megváltozik 2020-ra. Arra lesz szükség, amit nem lehet automatizálni: a komplex problémamegoldás képességére, kritikai gondolkodásra, kreativitásra, koordinációs képességre, szolgáltatásközpontú gondolkodásra, kognitív rugalmasságra, magas érzelmi intelligenciára, és kifinomult tárgyalástechnikára. A robotok „felemelkedéséről” és az állás nélküli világról írt könyvet Martin Ford jövőkutató, aki szerint csak azok a munkahelyek vannak veszélyben, amelyek a rutinra épülnek, repetitívek és tervezhetőek. Mint például a telemarketinges munkák, vagy akár a jogi munkák azon része, amely nem kíván humán kreativitást. Egyelőre biztonságban vannak azok a szakmák, amelyek az emberi kreativitásra épülnek: a művészetek, a tudományos munkák (de csak addig, míg nem sikerül az embernél ihletettebb robotokat gyártani). Szükség lesz azokra is, akik az emberi kapcsolatokat menedzselik, továbbá azokra, akik a kiemelten váratlan helyzetek kezelésére szakosodtak, mint például a hibaelhárító mesteremberek.

Egyelőre biztonságban vannak azok a szakmák, melyek az emberi kreativitásra épülnek: a művészetek, a tudományos munkák.

MULTIGENDER-ALAPÚ TÁRSADALOM

Társadalmunk a gender-témától hangos: egyes férfiak nők akarnak lenni, akadnak nők, akik inkább férfikülsőt öltenének, és az is előfordul, hogy valaki egyik „archaikus” kategóriába sem kíván tartozni. Számos gondunk akadt a hagyományos férfi-nő modellel: ki mennyit keressen, melyik nemnek milyen szerep jut a munkában, a családban, a társadalomban, mihez van joga férfinak és nőnek. Az is lehetséges, hogy a jövőben jelentőségét veszti a téma: a génmanipuláció lehetővé teszi majd, hogy bárki úgy módosítsa testi adottságait, ahogy csak szeretné. Így a férfi-női ellentétek is értelmetlenné válnak. Nem arról van szó, hogy teljesen eltűnnének a nemek, de ha bárki választhat, hogy férfiként vagy nőként szeretne élni, feleslegessé válik minden feszültség.

Forrás: Getty Images

CSALÁD A JÖVŐBEN

A statisztikák azt mutatják, hogy a többgenerációs családmodell ismét reneszánszát éli majd, leginkább azért, mert „magcsaládként” túl drága az élet. Ezért valószínűleg két vagy több „családrész” is összeköltözik majd, hogy a háztartás költségeit megoszthassák. Erre egyébként nemcsak a költségek minimalizálása miatt lesz szükség, hanem azért is, mert a többgenerációs közösségek megoszthatják a feladatokat a gyereknevelés terén is. A jövőkutatók elképzelése szerint ezek a családok nem feltétlenül vér szerinti rokonokból állnak, lehet, hogy más elv mentén kapcsoljuk majd egymáshoz életünket, illetve a családban élő szülők sem feltétlenül választják a monogámiát, lehet, hogy a poliamoria mellett döntenek. A várható élettartam radikális megnövekedése más konzekvenciákkal is jár majd: átalakul a családstruktúra és a családon belüli dinamika. Akár csak 50 év múlva már nem lesz meglepő az sem, hogyha a gyerekek jól ismerik az ük-ükszülőket, sőt a távolabbi jövőben két testvér között lehet akár százévnyi korkülönbség is.

TÁPLÁLKOZÁS

Sokkal kevesebb húst fogunk fogyasztani, inkább csemegének számít majd, mint mindennapi tápláléknak. A mezőgazdaságban azok a termelők lesznek sikeresek, akik egészségesebb ételeket gyártanak és nem ártanak a környezetnek sem. Megváltozik majd az állattenyésztés is: már laboratóriumi körülmények között lehet húst „gyártani”. Ennek következménye, hogy a korábban állattenyésztésre használt hatalmas területek felszabadulhatnak, ami ökológiai szempontból számtalan előnnyel jár majd. A fehérje-utánpótlást pedig megoldhatjuk rovarok feldolgozásával, ezek amúgy is több proteint tartalmaznak a húsnál.