Meddig érdemes távol tartani a gyerekeket a digitális eszközöktől?

Villányi Gergő: Számtalan vélemény létezik, de a WHO tavaly közölt javaslata alapján 2-3 éves korig érdemes elkerülni, hogy a gyerekek kapcsolatba lépjenek bármilyen képernyővel. A finommotorikus készségei és az agyi struktúrái ebben az időszakban tudnak kifejlődni, ilyenkor inkább mászkáljanak, gyurmázzanak és fizikai játékokkal vegyék körbe magukat. 5-6 éves kortól viszont kb. 1 óra telefon, tablet vagy számítógép előtt töltött idő teljesen rendben van – természetesen szülői felügyelet mellett.

Óvodában vagy kisiskolás korban nem nehezedik társadalmi nyomás azokra a gyerekekre, akik nem használnak digitális eszközöket?

V.G: Ezek a különbségek mindig érezhetőek, a szülő feladata, hogy megértesse a gyerekkel: nem az a fontos, hogy mások mit mondanak vagy csinálnak és vannak bizonyos korlátok. Nem megyünk minden nap gyorsétterembe és nem vesszük meg az összes menő cipőt a boltban. A gyerekek nagyon vágyvezérelten nézik a világot, ha valami jó, akkor folyton azt akarják csinálni.

Hogyan befolyásolja a szociális képességeket a digitális jelenlét?

V.G: Rengeteg pozitív hatása van, akinek egészséges a szociális élete, annak kiegészítő funkciót láthat el az online világ. Chaten megbeszélni a házi feladatot, vagy többszereplős játékokkal játszani ugyanolyan közösségi program lehet, mint egy séta a parkban. De persze minden a mértéken múlik. Kutatások szerint aki túlzottan sok időt tölt a képernyő előtt, elveszítheti a testbeszéd-olvasási vagy a párbeszéd-fenntartási képességét, valamint az empátiakészségét.

Mi számít az online és offline megfelelő arányának?

V.G: Ez abszolút szülői döntéstől függ. A szülő ad hozzáférést a digitális eszközökhöz és ami még fontosabb, ő mutatja az elsődleges példát. Ha a gyerek felé elvárás, hogy ne bámulja folyamatosan a képernyőt, nincs rendben, ha a szülő mindig a közösségimédia-oldalakon lóg. Egyre népszerűbb az úgynevezett digitális szerződés, pláne ha kamasz van a családban – ebben lefektethetjük, hogy generáció és helyzet specifikusan kire milyen szabályok vonatkoznak. Például, hogy vacsora közben nincs telefon, ez a család ideje, vagy hogy a virtuális játékok egészségesen keveredjenek a hagyományos verziókkal.

A LEGO Hidden Side a valós terű építős játékot augmented reality tartalmakkal egészíti ki. Ez a fajta kettősség segíthet az online-offline ideális felosztásban?

V.G.: Igen, nagy előny, hogy ebben mindkettő jelen van. Az apró elemek összerakása nagyon fontos készség, ami felnőttkorban is nagyon hasznosnak bizonyul. Az, hogy ezt a hagyományos játékformát ötvözték a kiterjesztett valóság extra megoldásával, még teljesebbé teszi az élményt. Utóbbival egyszerre többet is játszhatnak, közösen kell küldetéseket teljesíteniük, ki kell osztaniuk a szerepeket, el kell simítaniuk az esetleges nézeteltéréseket, ami közelebb hozza egymáshoz az embereket.

Fontos, hogy a szülő és a gyerek kapcsolódjon a digitális térben? Legyenek ismerősök a közösségi média oldalakon, vagy akár együtt játsszanak?

V.G: Minél kisebb a gyerek, annál fontosabb belelátni az online aktivitásába, gondoljunk csak a futótűzként terjedő challenge-ekre, amik közül vannak nagyon veszélyesek is. Ott érkezik el a fordulópont, amikor a gyerek kezd leválni a szülőről, előtérbe kerülnek a kortárs kapcsolatok. Ki akarná, hogy tizenévesen az anyukája olvasgassa az üzeneteit? Ideális esetben azonban már kicsi kortól működik, hogy a gyereknek van döntési szabadsága, de meg tudja beszélni a szülőkkel, hogy milyen pozitív és negatív élmények érik a digitális és a való világban. Milyen témákkal foglalkozik a kedvenc influenszere, mi az aktuális legmenőbb játék. Ha utóbbiba a szülő is bevonódik, az kifejezetten jó, hiszen közelebb kerülhet a gyerek világához és izgalmas közös élményeket szerezhetnek.