Mítosz és/vagy tudomány: valóban gyakori a csirkehús allergia a kutyáknál?
A házi kedvencek allergiás tüneteinek gyakorisága világszerte nő. Az allergiás eredetű emésztőszervi- és bőrbántalmak változatos tünetekben nyilvánulhatnak meg. Leggyakrabban hányás, hasmenés, vagy viszketéssel és szőrhullással járó bőrtünetek hívják fel az állattartók figyelmét a bajra. Sok állattartó a csirkehúst okolja a tünetek hátterében.
Dr. Király Péter kisállatgyógyász szakállatorvos harminc éve kutatja a házi kedvencek allergiáit itthon és külföldön, és állítja, hogy az allergia napjainkra a kutyáknál is „népbetegséggé” vált, csaknem minden tizedik kutyánál előfordul.
Az érintett kutyák egyharmadánál az első tünetek egyéves kor előtt jelentkeznek. Az eleségallergia leggyakoribb tünete a minden évszakban azonos mértékű viszketés, valamint a lábfejen, a fülön vagy a végbél környékén jelentkező bőrpír és apró kiütések, de a bőrtünetekkel egyidejűen ritkán előfordulhatnak fülproblémák és emésztőszervi panaszok (pl. hányás, hasmenés) is.
A csirkehús lenne az elsőszámú ’kutyaellenség’?
Az utóbbi időben hazánkban számos tévhit alakult ki a csirkeallergiával kapcsolatban, ezért az állattartók jelentős része igyekszik a csirkehúst kiiktatni kedvencük étrendjéből. Azonban az allergiás tüneteket mutató kutyáknak csupán nagyjából egytizede eleségallergiás, a csirkehúsra mutatkozó túlérzékenység ezen belül értendő. „A legtöbb allergiás reakciót (90%) valamilyen környezeti allergén (pl. poratka, pollen) váltja ki. Az eleségallergia hátterében leggyakrabban a marhahús, tejtermékek, búza, tojás, csirkehús, bárányhús, sertéshús, nyúlhús és bizonyos halfajták állnak.
Dr. Király Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ha házikedvencünk eleségallergiás, akkor több allergénre is érzékeny lehet, így pl. a csirkehús allergiások közel egyharmada a halfehérjére is érzékeny. Ráadásul az eleségallergia az ún. légúti allergiával is társulhat, ami tovább árnyalja a képet. Kutyánknak tízszer nagyobb esélye van arra, hogy a légutakon keresztül bekerülő allergénre (pl. parlagfűre) produkáljon tüneteket, mint egy adott eleség fehérjére (pl. csirkehúsra).
A kutya korának és életmódjának megfelelő testsúly megállapítása és a napi táplálék adag beállítása állatorvos feladata, ugyanúgy, mint allergiás tünetek észlelésénél a diagnózis felállítása. Az állattartó feladata azonban a házi kedvencére való odafigyelés és az állatorvosi ajánlások betartása.
Forrás: WALTHAM® Petcare Science Institute, mely közel 50 éve vezető szaktekintély a világban, a kisállatok gondozása és táplálása terén.
A csirkeallergia létező probléma, ugyanakkor a kutyáknak csak igen szűk táborát érinti. A csirkehúsra történő túlérzékenység egyértelmű megállapítása többtényezős feladat, ezért, ha felmerül az eleségallergia gyanúja, a korrekt diagnózis felállításához forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg a tünetek jelentkezésének korai szakaszában.