Sajnos jelenleg nem sok esély van az alaptanterv ilyen szintű módosítására, de hosszútávon hátha el tud mozdulni az oktatás abba az irányba, hogy a hétköznapi életben hasznos alapismereteket – legalább szakkör keretében – elsajátíthassák a gyerekek. Persze szükség van az alapkészségek és az alapműveltség megszerzésére, de azt el kell ismerni, hogy Ady Endre életrajza, a cink vegyjele, a thermopülai csata időpontja, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképlete nem része a mindennapjainknak. Ezek ismerete nem sokat segít, mikor otthonról kirepülve új életet kezdenek a fiatalok, de fogalmuk sincs, hogy kell ügyfélkapun keresztül hivatalos ügyeket intézni, egy állásinterjún jól szerepelni, vagy egy 2 fogásos ebédet összedobni. Számtalan élethelyzet adódik, amikor azzal szembesülünk, milyen jó lett volna, ha erről is tanulunk az iskolában.

A Pöttyöslabda csoport tagjai is sok jó ötletet adtak a felvetett témában.

Háztartástan, főzés, barkácsolás

Ez tényleg kár, hogy kiment a divatból, pedig régen technika órán volt olyan, hogy a lányok főztek, a fiúk barkácsoltak. Erre ma is nagy szükség lenne, persze nem kellene nemek szerint megbontani, hiszen egy férfi is jó, ha többet tud a konyhában egy tojásrántottánál, és egy nőnek is hasznos, ha össze tud szerelni egy ikeás szekrényt. Régen a szülőknek és a közelben élő nagyszülőknek több idejük, lehetőségük volt átadni ezt a tudást, ma már sok felnőttnek nincs is ideje mindennap főzni, és szakembert hívnak minden apró háztartási javításhoz.

Pénzügyi ismeretek

Bizony ezt se kellene háttérbe szorítani, hogy a gyerekeink mindent idejében megtudjanak a bankrendszer működéséről, az adózásról, a társadalombiztosításról, a nyugdíj előtakarékosságról, megtakarításokról, hitelekről. Nem minden szülő tudja ezeket a tudnivalókat átadni a gyermekének, a társadalom pedig azt várja, hogy a fiatalok felelősen kezeljék a pénzügyeiket… Emlékszem, nekem még volt takarékbélyeg-gyűjteményem, ami ma már csak egy vicces, retró dolog, de mégis megtanította már kisiskolás korban a takarékoskodás fontosságát.

Állampolgári ismeretek

Sok fiatal úgy kap 18 évesen szavazati jogot, hogy nincs elég ismerete a választási rendszerről, politikai helyzetről. Történelemből is olyan sok a tananyag, hogy mire napjainkhoz érne a tanár, véget ér a tanév – pedig mennyivel fontosabb lenne az aktualitásokra nagyobb hangsúlyt fektetni az ókor helyett. Hiszen az iskolából kikerülő fiatalokon múlik a hazájuk jövője.

A cikk folytatásáért kattints IDE!