„A kutyák, akárcsak az emberek, nagyon különbözőek. Míg egyesek lecövekelnek a tévé képernyője elé és élénken figyelnek, másokat abszolút nem köti le, ami a fura kis dobozból kiszűrődik. Ilyenek például a vadászkutyák, akik a szagokra mennek, őket minden valószínűség szerint hidegen fogják hagyni a látottak. Nyilván nem a cselekmény, a történet szála az, ami érdekelheti őket, a mozdulatok és a hangok annál inkább” – mondja Carolin Menteith. A kutyaviselkedés szakértőt a Mirror faggatta a témában.

„Négylábú társaink teljesen máshogy látnak, mint mi, emberek; az agyuk pedig sokkal nagyobb sebességgel képes befogadni a képsorokat: mintha egy villódzó, régi, fekete-fehér film kockái peregnének előttük. A látásuk úgynevezett dichromaticus, két fő színspekrumot: a sárgát és a kéket képesek érzékelni.

Azok a kutyafajták, amik általában is érdeklődve és gyorsan reagálnak a mozgó dolgokra, jó eséllyel az összevissza, hirtelenkedő mozdulatokra fognak tapadni, míg más fajtákat inkább a hangok hozzák lázba: ha mondjuk

Az érdeklődésük viszont amilyen hirtelen fel tud támadni, egyik pillanatról a másikra el is múlhat. Nem fogja órákig a tévét bambulni, a kutyád legalábbis” – mondja Carolin.

„Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az ebek fényképről is fel tudják ismerni egymást. Ennek fényében egyáltalán nem alaptalan az a feltevés, hogy erre ugyanúgy képesek a képernyőt látva. Sőt, valószínűleg azzal is tisztában vannak, hogy ezek nem valóságos kis pajtások, mert szaguk az viszont nincsen.

Azt is szinte bizonyosan tudják, hogy ezek a négylábúak soha nem fognak tudni előjönni a picike dobozból. Némelyikük azért – biztos, ami biztos – tesz egy kört a készülék körül, hisz’ az ember, bocsánat, a kutya soha nem tudhatja!”

Nyaralni indulsz és a kutyusodat is viszed magaddal? Galériánkban tippekkel segítünk, hogyan készülj fel a közös utazásra!