Mire jók a mondókák? Összegyűjtöttük, mik a legnagyobb kedvenceink

Borítókép: Mire jók a mondókák? Összegyűjtöttük, mik a legnagyobb kedvenceink Forrás: pexels/Pavel Danilyuk
Pszichológiai közhely, milyen sokat jelent egy szülő-gyerek kapcsolatban a mesélés és a mondókázás. Talán ki lehet jelenteni, hogy remek befektetés a jövőbe – bár a gyerek nem GDP-adat –, főleg mert a kicsi kor védettsége egyre inkább illúzió.

A gyerekek ma korábban érnek, hamar felnőttet játsszanak, és gyakran olyan, főleg a média által mutogatott modelleket tisztelnek, mint a kétes igéket hirdető influenszerek, a keményfiúk, a valószínűtlen soványságú nők, nem beszélve az alkohol vagy a drog nem múló „menő” délibábjáról.

Nem állítjuk, hogy a mondókák valamifajta univerzális védettséget jelentenek, de olyan kapcsot, kötőerőt építenek szülő és kicsi között, ami a bizalom és a szeretet sziklaszilárd alapja lehet: és ezzel máris sokat tettünk a gyerek mentális épségének megóvásáért.

Mire jók a mondókák?

A mondókák ugyan egyszerűnek tűnnek, mégis sokrétű szerepet töltenek be. Ezek a rövid, ritmusos szövegek több szempontból is rendkívül hasznosak: mielőtt megmutatnám a személyes kedvenceimet saját gyerekkoromból, vázolok néhány kétségtelen előnyt.

A mondókák ismétlődő szerkezete, ritmusa és rímjei alapján a gyerekek tanulgatják a hangokat, a ritmust és a szavak dallamát, s ezek hozzájárulnak a szókincs bővítéséhez és a nyelvtani szabályok játékos elsajátításához.

A ritmusra épülő, gyakran dallamos kifejezések fejlesztik a ritmusérzéküket és zenei hallásukat, és elősegítik a finommozgások koordinációját is. Sok mondókát kísérünk tapssal vagy ritmikus mozgással, ez pedig a motoros készségek fejlesztésében kap komoly szerepet.

A mondókák ugyan könnyen megjegyezhetőek, de sokszor bonyolult ritmusokból és szójátékokból állnak: megtanulásuk és visszamondásuk javítja a figyelmet és a memóriát.

Mivel sokszor csoportos tevékenységként működnek, a gyerekek így együtt játszanak, közösen nevetnek, megosztják az élményeiket egymással. Ezáltal fejlődik a beleérző képességük, a szociális érzékenységük, a közös élmények pedig megerősítik a közösséghez tartozás érzését.

Egyes mondókák témája ráadásul olyan alapvető emóciókat (öröm, bánat, düh) érint, melyek kibeszélése segít a gyereknek érzelmei felismerésében és kezelésében.

A mondókák mesés elemei és játékos képei megmozgatják a fantáziát, az általuk közvetített – akár abszurd vagy szürreális – világ pedig hozzájárul a kreatív gondolkodás és a képzelőerő fejlődéséhez. A gyerekek megtanulják, hogyan játszhatnak a szavakkal, és kitapasztalják a nyelvben rejlő kreatív lehetőségeket.

A mondókák generációról generációra öröklődnek, így ezek a szövegek őrzik a népi hagyományokat, és megalapozzák a gyerekek kulturális identitását.

Ne becsüljük le a természetes nyugtató hatást sem! A mondókák oldják a stresszt, pozitív érzelmeket és örömöt váltanak ki, tehát segítenek a kicsiknek megküzdeni a feszültséggel.

Forrás: pexels/Artem Podrez

Galériánkban megismerheted a kedvenc mondókáinkat gyerekkorunkból!