Borítókép: Csak fokozatosan: Melyik életkorban merre tart a fejlődés? Forrás: Fotó: Unsplash/Jesse Orrico

Csak fokozatosan: Melyik életkorban merre tart a fejlődés?

Piaget alapvetése szerint az emberi agy hosszú fejlődés során éri el azt a stabil állapotot, amely lehetővé teszi a racionális gondolkodást. Az agy és vele együtt a humán intellektus fejlődése csak 15 éves kor után – sőt férfiaknál sokszor csak a fiatal felnőttkor elején – tekinthető befejezettnek, addig csupán korlátozott mértékben vagyunk képesek racionális döntéseket hozni. A négy fő életkori szakaszon belül a fejlődési átmenetek sorrendje kötött és egymásra épül, egyiket sem lehet kihagyni. Egyénileg változik azonban, hogy melyik milyen mértékben valósul meg és mennyi ideig tart.

Cikkünk a Gyereklélek magazin 2018/02. számában jelent meg.

Mit nevezünk műveletnek?

‏Egy adott információ átalakítását lehetővé tevő mentális szabályt. A műveletek lényege a megfordíthatóság, a információ visszaalakításának lehetősége. Ezért minden műveletnek megvan a maga ellentéte (pozitív-negatív, összeadás-kivonás, szorzás-osztás). A műveleti képesség mérföldkő a kognitív fejlődésben.

0–2 év / Szenzomotoros szakasz

0–2 hónap: ‏Fogás, nézés, szopás cselekvései.

2–4 hónap: ‏Élvezetes cselekvések öncélú ismételgetése: kéz nyitogatása, hadonászás, ajakmozgások; eltűnő tárgy irányának tudatosulása.

4–8 hónap: ‏Tárgy után nyúlás; ismétlődő cselekvés, amelynek érdekes következménye van, pl. rugdalózással ringatás előidézése, tárgyak mozgatása.

8–12 hónap: ‏Sémák szándékos kombinálása konkrét cél érdekében: rejtett tárgy megkeresése a szokásos helyén.

12–18 hónap: ‏Kísérletezés a tárgyak eszközszerű használatával, elrejtett tárgy keresése ott, ahol utoljára látta.

18–24 hónap: ‏Tárgyak beazonosítása, behelyettesítése képek, szavak, szimbólumok segítségével; problémamegoldás fejben felvázolódik, még a cselekvés előtt; az utánzást már késleltetve is el tudja végezni.

 

2–6 év / Műveletek előtti szakasz

2–4 év: ‏Szenzomotoros játékok dominálnak, a szabályokat önkényesen váltogatják, mégis abszolút érvényűnek tartják. Nincs versengés, sem együttműködés. Egyre kifejezőbb a kommunikáció, de még egocentrikusak a verbális megnyilvánulások; sok a szimbolikusság. Az érvelésre a logikát nélkülöző ok-okozati összefüggések jellemzők.

4–6 év: ‏Szimbolikus játék imitációval, verbális és tárgyi helyettesítésekkel. A nyelvi fejlődés tág teret nyit a szimbolikus gondolkodásnak. Dominál az egocentrikus gondolkodás, de a beszédben egyre inkább megjelennek mások szempontjai is. A szabályokat kötött erkölcsi parancsként értelmezik, nem válik el a szándék és a következmény. Intuitív módon kezelik a logikai fogalmakat, de továbbra is csak egy szemszögből, ezért a valóság képlékeny, percepciófüggő, a megértett egyszerű műveletek irreverzibilisek.

7–12 év / konkrét műveleti szakasz

7-9 év: Megjelenik az általánosítás képessége konkrét tapasztalatok alapján, illetve az egyszerű, konkretizálható logikai műveletek végrehajtásának képessége.

9–10 év: ‏Fejlett logikus gondolkodás, komplex rendszerezési képesség, kategóriák és sorozatok megértése. Fontos lépés a szemlélettől függetlenül végrehajtott mentális művelet képessége, adott paraméterek (súly, térfogat) állandósága műveletekben és a reverzibilitás (vissza-, illetve megfordíthatóság) fogalmának megismerése.

10–12 év: Megegyezésen alapuló erkölcsi szabályok megértése és elfogadása, amely párhuzamosan zajlik a szociális készségek fejlődésével. Rivalizálás és együttműködés kombinálása. A kognitív és társas játékok fokozottan dominálnak a szenzomotoros gyakorlatokkal szemben.

12–19 év / formális műveleti szakasz

Absztrakt gondolkodás és formális logika kialakulása. Többszintű hipotézisek (előfeltételezések) és elvont következtetések latolgatása kombinatív eszközrendszerek segítségével, a konkrét valóságtól elvonatkoztatott gondolkodás képessége és szisztematikusan átgondolt logikai kapcsolatok révén. Arányok, algebrai alapvetések, axiómák, függvények megértése. A problémamegoldás kulcsa az ellentmondások kiküszöbölése. ‏Az elvont eszmék iránti fogékonyság magasabb szintű, ideologikus erkölcsi gondolkodással párosul. ‏A képlékeny identitás kialakításában kiemelten fontos mások véleménye, a környezet befolyása és visszajelzése.

Kutatások szerint a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlődésére a háziállatok rendkívül jó hatással vannak. Már csak azt kell eldönteni, csemetéd személyiségéhez melyik házi kedvenc illik leginkább!