— Hogyan lesz egy építészmérnök hallgatóból és egy dizájnerből fejlesztő eszköz feltalálója? Vagy úgyis kérdezhetném: hogyan született meg a Marokbaba ötlete?

Lídia: Két évvel ezelőtt a kislányom, Luca születése indított el ezen az úton. Valljuk be, hogy kezdő szülőként elég sok nehézséggel találkozunk, legalábbis mi így voltunk a férjemmel, és kerestük azokat a kapaszkodókat, lehetőségeket, amelyekkel a lehető legjobban tudnánk segíteni vagy követni az ő fejlődését. Ijesztő és szomorú belegondolni, hogy az UNICEF kutatása szerint minden harmadik kisgyermek idegrendszeri lemaradással kezdi az óvodát és az iskolát, tehát a fejlődés támogatására nagy szükség van. Szerencsémre édesanyám idegrendszer-fejlesztő mozgásterapeuta, illetve népi játék és kismesterségek szakoktatója, nagyon sokat tanultam tőle, az ő szakmai tudása ott van a marokbabákban. Amikor pedig elkezdtem gondolkozni, tervezni, hogy létre kéne hozni egy fejlesztő eszközt, ami a szülőknek segítséget nyújthat, hamar jött a felismerés, hogy az idegrendszert a környezetünkből érkező szenzoros ingerek fejlesztik a leginkább. Szintén nagy szerencse, hogy az unokatestvérem egy Red Dot-díjas dizájner, akivel már gyerekkorunkban is rengeteget játszottunk együtt a természetben a termésekkel, kavicsokkal, mindenféle elemekkel. A győri Széchenyi István Egyetemen pedig, ahova mindketten járunk, van egy gesztenyefa, és mindig az alatt ittam a reggeli kávémat, évekig a zsebembe hordtam egy ott talált gesztenyét. Azt adtam oda Dorcsinak, és abból hívta életre Gaborgyát, az egyik marokbabát.

— Az ötlettől viszonylag hamar, néhány hónap alatt jutottak el odáig, hogy kész, minőségi terméket tudtok kínálni a vásárlóknak. Hogyan sikerült mindezt ilyen gyorsan megvalósítani?

Lídia: Dorcsi bukkant rá a Nemzeti Tehetségprogram Start pályázatára, amire jelentkeztünk és be is válogattak. Akkor még csak gondolataink és formáink voltak, és ezzel indult el egy nagyon-nagyon sűrű és tartalmas fejlesztési folyamat. Szakmai mentorálást kaptunk, amelynek során rengeteg szakember kezdett el kapcsolódni hozzánk. Nem is gondoltuk volna, hogy ekkorát fog robbanni ez az egész, többek között TSMT terapeuták, hidroterapeuták, logopédusok, gyerekpszichológusok kerestek meg, és az ő visszajelzéseiket elkezdtük visszaépíteni a marokbabákba. Gyakorlatileg ezért a magyar fejlesztő közösségnek a közös innovációjáról van szó, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ezt képviselhetjük és világszerte megismertethetjük. Mindig nagyon megható és megdöbbentő, ha arra gondolok, hogy Luca gyújtott egy szikrát, amit Dorcsi lángra lobbantott , majd az egész futótűzként kezdett el terjedni. 12 hét alatt 40 ezer ember állt mellénk, mostanra 33 országban állnak mintaoltalom alatt a marokbabák, és büszkék vagyunk rá, hogy mindezt nulla fizetett marketinggel, teljesen organikusan értük el.

— Ma már egyre több szenzoros játék, fejlesztő kapható a piacon. Mi teszi különlegessé a marokbabákat?

Dorina: A marokbabák komplex idegrendszer-fejlesztő gyermekjátékok, illetve eszközök, emellett egy komplett módszertan is társul hozzájuk. Jelenleg 8 darab marokbabánk van, amelyek szétszedhetőek és ezáltal 56 féle duoszenzoros variációt lehet belőlük létrehozni. Érzelmi, értelmi és mozgásos szinten is lehet fejleszteni velük a gyermekeket. A marokbabák nemcsak egyszerűen fejlesztő tárgyak, hanem a természeti kincseket megszemélyesítve jöttek létre. Mindegyiknek van saját neve, és tartozik hozzájuk külön mondóka, vers, amik egyébként logopédusokkal együttműködve születtek meg. A személyiségük miatt pedig a gyermekek belső világának a részévé tudnak válni, így a velük végzett feladatok is hatékonyabbak. A marokbabákat pedig szerintem az anyaghasználat is különlegessé teszi, mivel természetbarát anyagokból készülnek: az aljuk 3D nyomtatott PLA, a tetejük pedig étkezési szilikon.

Lídia: Szüléként és nagynénikét azt vettük észre, hogy a piacon elérhető eszközök, játékok a szenzoros ingerskálának a két végletén helyezkednek el. Vannak a nagyon egyszerű, natúr színű játékok, amelyek nem igazán ütik át azt a szenzoros ingerküszöböt, amire a gyermekeknek szükségük van. És van a másik véglet, a nagyon erős fénnyel vagy hanghatással bíró eszközök, amik szintén nem ideálisak a kicsik számára. Az volt a feltevésünk, hogy ráleljünk arra a szenzoros ingerskálára, ami a legmegfelelőbben hat az idegrendszeri érésre. Lenyűgöző, hogy a természeti formákból beérkező ingerek másodpercenként 2 millió idegi kapcsolatot tudnak létrehozni az agyunkban, és ezeket az ingereket ültettük be a marokbabákba, amelyek így egy tudatos neuroevolúciós dizájnnak az eredményei.

— Kiknek ajánljátok őket? Tudnátok mondani konkrét felhasználási, fejlesztési lehetőségeket?

Dorina: Eredetileg 6 hónapos kortól 8 éves korig határoztuk meg a célcsoportunkat, de a tapasztalatok és visszajelzések alapján ez felfelé bőven kitolódik. 12 éves gyerekeknél is alkalmazzák például matematikai fejlesztés során, többek között ezért is van tervben, hogy a marokbabák számát kibővítjük, lefedve a tízes számrendszert. Fontos tudni, hogy a marokbabák ötvözik a természetes és a mesterséges tanulásnak az elemeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a Geremice csigán a csigavonalak iránya, az ‘a’ betű írásának az előkészítésében tud segíteni a gyerekeknek. Tápli, a fakéreg a fentről lefelé haladást fejleszti, Stücli a balról jobbra való írást és olvasást, tehát az anyanyelvi fejlesztésben is fontos szerepük lehet. Ezenkívül mindegyik marokbaba szétszedése, összerakása, illetve a velük végezhető különböző gyakorlatokat olyan izmokat erősít a kézben, amelyek a ceruzafogáshoz és cipőkötéshez szükségesek. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy mesterkulcs a gyermekek idegrendszeri fejlesztésében.

Lídia: Otthoni és intézményi használatra is ajánljuk. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésébe rengetegen illesztették be, de nem csak az atipikusan fejlődő gyerekek számára hasznos. A marokbabákhoz tartoznak korosztályokra bontott segédletek, hogy megkönnyítsük a szülők dolgát. Ezekben olyan feladatok találhatók, amelyeket végezve segíteni tudjuk az óvoda- és iskolaérettség kialakulását, valamint mélyíti a szülő-gyermek kötődését is. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a marokbaba eszköze a fejlesztésnek, de nem helyettesítője a szakembereknek. Az eddigi tapasztalatok szerint előszűrést tud adni a szülőknek abban, hogy a gyermekük az életkorának megfelelően fejlődik-e, vagy esetleg szükséges szakemberek bevonása valamilyen téren. A szívünknek pedig nagyon kedves, hogy rengeteg olyan visszajelzést kapunk, amelyekben számunkra is nem várt hatásokról számolnak be. Egyre több gyermekorvosi rendelőben alkalmazzák például oltások beadása közben, tehát a kicsik marokbabát tartanak a kezükben, hogy a szúrás ne legyen olyan kellemetlen élmény. De demenciával küzdők idősek otthonában is alkalmazzák az értelmi képességek fenntartására és fejlesztésére, illetve szintén óriási dolog számunkra, hogy egy pszichológus hölgy most azt vizsgálja, hogyan lehet őket felnőtteknél krízisintervenció terén használni.

— A küldetésetek nemcsak a termékben, hanem az üzleti modelletekben is megjelenik, ami a mai világban nagyon különleges. Mesélnétek erről?

Lídia: Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy minél több gyereknek és szülőnek segíthessünk. Ezért például van kedvezmények kuponkódunk azoknak a szülőknek, akik speciális igényű gyermeket nevelnek. Ezenkívül minden fejlesztő-terapeutának, kisgyermeknevelőnek, pedagógusnak és gyermekekkel foglalkozó szakembernek, valamint gyermekellátó intézménynek is kedvezményes vásárlási lehetőséget kínálunk. Mi magunk pedig minden 50. csomagot félreteszünk ajándékba egy-egy rászoruló intézménynek. De szívmelengető látni, hogy minden tizedik vásárlónk szintén támogatott egy rászoruló intézményt is.

Dorina: Eredetileg mi nem egy üzleti vállalkozásként kezdtük el kiépíteni a marokbabák világát, hanem családi okokból, Luca nyomán. Amikor pedig hirtelen elkezdett felfutni a dolog, akkor egy ponton el kellett döntenünk, hogy mi legyen a profitunkkal, ami a visszaforgatás, a fejlesztések után maradt. Összenéztünk, és nem volt kérdés egyikünk számára sem, hogy ezzel is a gyerekeket szeretnénk támogatni. Ekkor jött a képbe Marcell, akire CP betegsége miatt egy nagyon komplex műtét várt külföldön, az elővásárlásoknak köszönhetően pedig sikerült kifizetnünk az ő és a családja repülőjegyét. Azóta is több kisgyermeknek segítettünk, köztük Borinak is, aki szintén CP-ben szenved, és esetében egy speciális biciklire gyűjtöttek, hogy a család vele együtt tudjon kirándulni. Egyelőre egy forint profitot sem vettünk még ki a cégből, sokkal jobban esik, hogy hozzá tudunk járulni az ilyen történetekhez.

— A Cápák között műsorban is sikerült lenyűgöznötök a Cápákat. Bojinka Miklós rá is harapott az ajánlatotokra, immáron társtulajdonos a cégben. Milyen érzés volt a műsorban szerepelni, és mi változott azóta a Marokbaba univerzumában?

Lídia: Nagyon izgultunk, de végül felszabadítóan pozitív élmény volt, elképesztő megerősítés volt, hogy mindegyik Cápa azt látta bennünk, hogy két egyetemista lányként meg tudjuk csinálni ezt. A pénzügyi támogatás mellett mentorra volt nagy szükségünk, ezért is jelentkeztünk, és Miklósban rátaláltunk a tökéletes személyre. Katartikus pillanat volt, amikor megegyeztünk, ez szerintem a műsorból is átjött. Azóta pedig kvantumugráshoz tudnám hasonlítani, ami velünk és a marokbabákkal történt. Miklós tudásának és tapasztalatának köszönhetően rettentően sokat segít nekünk az optimalizáció, a kapacitásbővítés, a logisztika terén. Most például úgy néz ki, hogy duplájára tudjuk növelni a gyártáskapacitást, a marokbabák negyedik generációja ugyanis már nem kézzel sorjázva készülhet, hanem egy modern, kriogén sorjázó gép segítségével. Ez a technológia mínusz 150 fokra hűti le a marékbabák étkezési szilikonból készülő tetejét, és a rajtuk lévő pici sarjakat centrifuga segítségével töri le.

— 2026 tehát egy hatalmas ugrással indult számotokra. Milyen célok lebegnek még előttetek?

Dorina: Az egyik amire összpontosítunk, hogy 2026 a Kisgyermekellátó Intézmények Fejlesztésének Éve lesz számunkra. Ma Magyarországon közel 10.000 kisgyermekellátó intézmény működik, és nagyon sok ezek közül eszközhiányos, illetve infrastrukturális gondokkal küzd. Ezen szeretnénk változtatni, immár Miklós segítségével.

Lídia: A másik nagy cél, hogy nemzetközileg is átadhassuk annak a rengeteg társszakmának a tudását, ami benne van a marokbabákban. Örülünk, hogy a mi hangunkat ennyien meghallották, ennyire rövid idő alatt, és úgy gondoltuk, akkor felhangosítjuk mindezt. A neuro-evolúciós dizájnnal neveztünk a dizájn szakma Oscar-díjaként ismert Red Dot-díjra. A végső fődíjhoz itt pénzjutalom jár, de minket nem ez hajt, ezért is ha mi nyernénk, a teljes összeget a Máltai Szeretetszolgálatnak ajánlottuk fel. Ezenkívül minket is meglepetésként ért a hír, hogy előadóként bejutottunk Európa egyik legnagyobb startup fesztiváljára, a belgiumi Supernova fesztiválra! Ezen az eseményen kizárólag több millió eurós árbevételű cégek képviseltetik magukat, szóval óriási szó, hogy helyet kaptunk a nagyszínpadon, és világszerte hírét vihessük a magyar fejlesztő közösségnek és fejlesztő pedagógiának, mert ezeknek tényleg nincs párja.

Korábbi galériánkban megnézheted, milyen készségeket kéne elsajátítaniuk a gyerekeknek óvodakezdés előtt: