Jelentős ítélet

Az ítélet jelentősége az, hogy tudomásom szerint először mondta ki bíróság Magyarországon, hogy az állattartás felelősséget von maga után, melynek keretében az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott kutya mikrochippel való ellátásáról, (kombinált és) veszettség elleni védőoltásáról, továbbá e körbe tartozik az is, hogy amennyiben a transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának személye, tartási helye megváltozna, azt bejelentse az állat-egészségügyi felügyeletet ellátó szolgáltató állatorvosnak és meggyőződjön az állattartási hely megfelelősségéről.

A törvényszék ítéletében hangsúlyosan szerepet kap, hogy ha az állattartó nem tudja bizonyítani, hogy állattartói minősége nem áll már fenn, ha nem tudja azt igazolni, hogy pontosan mikor és kinek ajándékozta el a kedvtelésből tartott ebet, akkor közigazgatási jogi objektív alapú felelőssége egyértelműen fennáll.

A történet röviden arról szól, hogy találtak egy autóból kitett, sérült kutyát egy országúton, a kutyában volt transzponder-azonosító (közkeletű nevén: chip). A chip szerinti gazda ellen eljárás indult és 450 ezer forint állatvédelmi bírságot szabtak ki a kutya szökésének megakadályozása és biztonságos elhelyezés hiánya szabályszegés miatt. A chipszámot tartalmazó petvet data rendszerben semmi nem jelezte, hogy az állat gazdát cserélt valamikor vagy elveszett, ellopták, keresik stb. A törvényszék helyénvalónak találta a kormányhivatal azon indokolását, hogy a jó gazda gondossága jogi fogalom szakmai kitöltésébe beletartozik az, hogy az állattartó meggyőződjön, hogy az ajándékozás során a kutyát jó helyre adja tovább, illetve, hogy az ő kötelessége az állatorvos értesítése az ajándékozás tényéről, melyet az állatorvosnak be kell regisztrálnia a petvet data rendszerbe.

Az ítélet (melyben az eredeti tulajdonos keresetét elutasították és az állatvédelmi bírságot kiszabó döntést továbbra is fenntartották) tágabb jelentősége abban áll, hogy tízezrével exportálunk külföldre forgalmazható kor alatti, oltatlan, jelöletlen, beteg kiskutyákat, melyen hatalmas extraprofit keletkezik, hiszen a bármiféle ráfordítások nélkül fillérekből „előállított”, aztán külföldön több erre szakosodott cégen keresztül „megforgatott”, hamis okmányokkal rendelkező, törzskönyves fajtatiszta állatoknak tűnő egyedekért több ezer eurót is elkérnek.

Jogosan merül fel a kritika egyrészt a hatósági oldalt érintően, települési szinten elsősorban a jegyzőkkel szemben, hogy miért nem tesznek meg mindent ezeknek a telepeknek a felszámolása érdekében (sőt, jobb lenne, ha már a létrejöttüket is megakadályoznák), de viszonylag kevesebb szó esik arról, hogy milyen volumenben cserélnek gazdát a megunt, fölöslegessé vált ivaros – tehát szaporítható kutyák az internetes portálokon a dokumentációs háttér teljes hiánya nélkül szerte az országban, táplálva ennek a kutyagyárnak a futószalag elején lévő részét. Az ebből élők rendszeresen pásztázzák az ilyen online piactereket és havonta sok-sok állatot szednek össze és zsákmányolják ki addig őket, amíg képtelenek lesznek további utódok lehozására ekkor pedig betegen kidobálják őket a szaporítótelepnek helyt adó település határában: az ítéletben hivatkozott országút is ilyen nevezetes hely, ahol rengeteg kidobott, lezsarolt anyakutyát találtak már állatvédők az elmúlt években.

Felelős állattartás

A felelős állattartás fontos részeleme, hogy amennyiben a deklaráltan családi kedvencnek titulált állatot a továbbiakban nem tudja tartani a gazdája, írásos dokumentációval, a petvet regisztráció elintézésével, az új tartásra szolgáló hely valamifajta ellenőrzésével gondoskodjon az állat további sorsáról – mert ha ezt nem teszi, akkor annak ilyen jogkövetkezménye lehet, mint a hivatkozott ítéletben.

Nem véletlen tehát, hogy állatvédő szervezetek igazi mérföldkőnek tartják az idén született döntést, mivel a speciális prevenciós hatása mellett igazi generális prevenciós hatása, fontos társadalmi üzenete van az állattartók felé.

Az alábbiakban pedig olyan designer kutyafajtákat gyűjtöttünk össze, melyeket sajnos nagyon sokan imádnak!