A felkavaró kiberzaklatásról: nagyon sok gyereket érint
Online magány
A magyar 5–8. osztályos gyerekek közel 80 százaléka súlyosabbnak tekinti az internetes zaklatást a bántalmazás egyéb formáinál. Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szerint ma már nem választható el egymástól igazán az online és offline zaklatás. „A konfliktusok elindulnak az egyik térben (az osztályteremben, iskolában, edzésen), és folytatódnak a másikban (viber, ask.fm, snapchat, instagram, musical.ly stb.). Ha a tüneteket nézzük, abban sincs különbség. Ugyanúgy hat ránk, ha azt olvassuk, hogy valaki kövérnek és csúnyának tart, mint ha a szemünkbe mondaná, és a kirekesztés is ugyanazt az elszigeteltséget, magányosságérzést hozza az online közösségekben is.” A helyzetet súlyosbítja viszont, hogy az online térben gyakran idegenek, kívülállók, vagy a gyerek számára fontos referenciaszemélyek is tanúi lesznek a kirekesztésnek, a leírt szó, kiposztolt kép megmarad, „az internet nem felejt”. „A gyerekek hatványozottan egyedül vannak az online térben” – teszi hozzá a szakértő.
Minden harmadik gyereket érint
Becslések szerint a serdülők 20–40 százaléka tapasztalja legalább egyszer az internetes zaklatás valamilyen formáját, és a tinédzser lányok nagyobb eséllyel válnak áldozatokká, mivel többet használják a közösségi médiafelületeket. Az Európai Unió országaiban az internetes zaklatás jelensége ráadásul nagyon gyorsan terjed: 2010-ben 7 EU-tagállamban a 9–16 éves gyermekek 7 százaléka állította, hogy zaklatták a neten. Négy évvel később a felmérésben részt vevő országokban az áldozatok aránya már 12 százalékra nőtt: a legalacsonyabb értéket Portugáliában (5 százalék), a legmagasabbat Dániában (21 százalék) mérték. Az UNICEF Magyarország kutatása szerint a 10–18 éves gyerekek 88 százalékának van profilja valamilyen közösségi oldalon, és minden harmadik gyereket ért már valamilyen piszkálódás, szekálás, zaklatás az interneten, de segítséget csupán minden tizedik bajba jutott gyerek kér. Az Ipsos kutatása arra is rámutatott, hogy a szülők 59 százaléka nem korlátozza gyermeke netezési szokásait.
Szégyen, kirekesztés, visszaélés
Dr. Gyurkó Szilvia elmondta, hogy a hozzájuk forduló fiatalok tipikusan a kortársaiktól őket érő verbális erőszak miatt kérnek segítséget. „A legjellemzőbb, hogy a gyerekek megalázó, megszégyenítő, lealacsonyító megjegyzéseket, kommenteket tesznek egymás fotói, posztjai, bejegyzései alá. A helyzet velejárója a pletykálkodás, a hamis hírek terjesztése vagy a magántitok megsértése (amikor bizalmas információk kerülnek ki nyilvános felületekre). Gyakori bántalmazási forma a kirekesztés, amikor osztályközösségek vagy kortárs társaságok úgy szerveznek egy vibercsoportot vagy chatcsoportot, hogy abból kizárnak valakit, vagy kifejezetten valakivel szemben hoznak létre ilyen csoportokat (például: „X. Y.-t utálók csoportja”). Sokszor találkozunk a szextinggel is, amikor a kamaszok meztelen, félmeztelen fotókat küldenek magukról másoknak, a fotóval pedig az, aki kapja, visszaél” – sorolja a netes bántalmazás formáit a szakember. A statisztikák szerint az Instagramon történik a legtöbb zaklatás: egy 10 ezer tinédzser megkérdezésével készült brit felmérés megállapította, hogy a fiatalok 42 százalékát az Instagramon, 37 százalékukat pedig a Facebookon érte bántalmazás.
A legfájdalmasabb érzelem
Somogyi Krisztina pszichológus, a szülőket segítő mobilalkalmazás, a Day-to-day Kids Development ügyvezetője szerint a gyermekkorban átélt bullying akár az iskolában, akár online felületeken hatással lehet a későbbi szégyenélményre. „A szégyen az egyik legkínzóbb, az önértékeléshez kapcsolódó érzelem, amelyet mások váltanak ki belőlünk. Attól olyan fájdalmas, hogy a negatív értékelést a teljes önvalónkra vonatkoztatjuk. Nem egyszerűen a viselkedésünkről derül ki, hogy nem volt helyes, hanem a teljes én értékelődik le. A szégyen kontrollálhatatlannak tűnik, a tehetetlenség, a csökkentértékűség érzésének eluralkodásával jár. Hatására az agyi folyamatok beszűkülnek, nehéz szavakba önteni, ami történt. A szégyen elzár másoktól. Szorongás, önutálat éppúgy kapcsolódhat hozzá, mint harag” – mondja Somogyi Krisztina. A pszichológus szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy ha a cyberbullying áldozata visszahúzódással, önhibáztatással vagy elkerüléssel reagál az őt ért szégyenre, ezért a környezete számára rejtve maradhat a probléma. Gyurkó Szilvia szerint szülőknek gyakran fogalmuk sincs, mit csinál és „merre jár a neten” a gyerekük, akinek a kiszolgáltatottságát csak növeli, ha a szülei tiltják a netezéstől, és ő csatlakozik fel a világhálóra.
Áldozatból elkövető
Somogyi Krisztina úgy véli, hogy a cyberbullying elkövetője lehet egy mások által megszégyenített gyerek vagy felnőtt, aki talált egy olyan áldozatot, akit ő is megalázhat, hogy csökkentse saját szégyenérzetét. „Erre az érzelemre többféleképpen reagálhatnak mind a felnőttek, mind a gyerekek. Nathanson egy szégyeniránytűn helyezte el a 4 típust:
- visszahúzódás, izolálódás másoktól;
- önbántás negatív gondolatokkal, önhibáztatással vagy akár fizikailag is;
- a szégyen érzésével való szembenézés elkerülése figyelemeltereléssel, tudatmódosító szerek használatával;
- illetve mások verbális vagy fizikai bántása, mások okolása, megszégyenítése”
– sorolja a szakember. A kortárs elkövetőkön túl ott vannak az úgynevezettek predátorok, a felnőtt zaklatók, bántalmazók, pedofilok, akik kifejezetten gyerekekre utaznak. „Főként azokra, akik magányosak, vagy láthatóan mindenféle tudatosság és önvédelem hiányában vannak fent a neten” – mondja dr. Gyurkó Szilvia. „Könnyen csábíthatóak, manipulálhatóak. Ezzel együtt is, ma Magyarországon egy netet használó gyereknek háromszor nagyobb esélye van arra, hogy kortárs netes zaklatás áldozatává válik, mint arra, hogy szexuális visszaélést próbálnak meg elkövetni vele szemben” – teszi hozzá.
A szakértők szerint a gyerekek ezt a három pontot kövessék, ha úgy érzik, zaklatják őket:
1 / Állj le! Ne reagálj azonnal.
2 / Blokkold a csatornát! A lehető összes módon korlátozd és szakítsd meg a kapcsolat lehetőségét a zaklatóval.
3 / Mondd el, mi történik veled! Fordulj szüleidhez, egy megbízható felnőtthöz, tanárodhoz vagy barátodhoz.
ZAKLATÁS-ABC
CYBERSTALKING / Kiber-vegzálás: Online támadássorozat, mely során fennáll annak a veszélye, vagy legalábbis az abban való hit, hogy a fenyegetés valódivá válhat. A kiber vegzálás a zaklatást így offline környezetbe viheti, emiatt az összes felsorolt online zaklatási taktika közül a kibervegzálás a legveszélyesebb, amely azonnali figyelmet kíván.
DENIGRATION / Hírnévrontás: A zaklató elektronikus úton sértő kijelentéseket, hazugságokat és pletykákat terjeszt áldozatáról.
EXCLUSION / Kirekesztés: Az áldozatot szándékosan, kártékony üzenet által zárják ki vitacsoportokból, csevegőszobákból, visszautasítják a vele való kommunikációt, „blokkolják”.
HARRASSMENT / Támadássorozat: A zaklató rendszeresen támadó és tiszteletlen üzeneteket vagy e-maileket küld áldozatának azzal a céllal, hogy bántalmazza, bosszantsa, félelemben tartsa áldozatát.
IMPERSONATION / Személyiséglopás: Az elkövető az áldozat „bőrébe” bújik, és lejárató üzeneteket küld áldozata profilja nevében vagy az e-mail fiókjából azzal a céllal, hogy bajba sodorja, vagy súlyosan károsítsa hírnevét, személyes kapcsolatait.
ONLINE FLAMING / Durva üzenetek küldése: A zaklató durva és sértő szavakkal illeti az áldozatot elektronikus üzenetekben vagy közösségi médiacsoportokban.
OUTING / Kibeszélés: A zaklató intim vagy kínos fényképeket, videókat vagy információkat oszt meg áldozatáról a neten.
SEXTING / Szex alapú virtuális zaklatás: Az elkövető kéretlenül szexuálisan provokatív képeket, nyíltan szexuális tartalmú szövegeket küld el online az áldozatának, vagy engedély nélkül osztja meg mások szexuális tartalmú képeit.
TRICKERY / Trükközés, becsapás: A zaklató ráveszi áldozatát arra, hogy olyan személyes információkat szolgáltasson ki, amivel visszaél.
Segítő szervezetek, alkalmazások
HINTALOVON GYERMEKJOGI ALAPÍTVÁNY:
Az alapítvány a Yelon program keretében online információkat nyújt a yelon.hu weboldalon és a yelon app-on keresztül a gyerekeknek. Cikkeik foglalkoznak az internetes zaklatással, a szextinggel, az online pornóval, a #metoo kapcsán a szexuális zaklatással, de az álhírekkel és azzal is, hogy ki hogyan lehet biztonságban a neten. A gyerekek hetente 4 napon, délután 6 és este 10 között kérdezhetnek az anonim chatszolgáltatásukban, ahol felkészített, képzett segítők válaszolnak a kérdéseikre. A felnőtteknek digitális szülőség témájában tartanak előadásokat, illetve tréningeket országszerte.
KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY LELKISEGÉLY VONALA:
A 116 111-es vonal az egész országból éjjel-nappal ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, de olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak.
HELPAPP:
Az UNICEF Magyar Bizottsága által fejlesztett mobilalkalmazás erőszakos helyzetekben nyújt azonnali segítséget a gyermekeknek. Használható a való életben történt bántalmazások esetén is, de az applikációban nagyobb hangsúlyt kap az online zaklatás. A gyerekek akár egyetlen gomb megnyomásával kérhetnek tanácsot, tisztázhatják, hogy ami velük történt, valóban bántalmazás-e, és ha igen, mit tegyenek, hova forduljanak segítségért.
BIZTONSÁGOS INTERNET HOTLINE ÉS INTERNET HOTLINE JOGSEGÉLY SZOLGÁLAT:
Az online felületen az interneten talált káros, sértő, illegális tartalmakat lehet bejelenteni, köztük a zaklatást is.
SAFER INTERNET PROGRAM:
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a hazai Safer Internet konzorcium Tudatosságnövelő Központjaként számos iskolában, művelődési házban és egyéb intézményben tart „Netezz biztonságosan!” címmel térítésmentes oktatásokat a személyes adatok védelméről, az online zaklatásról, a netikettről és a webes identitásról.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója a következőket tanácsolja:
- Tisztázzuk a gyerekkel, mit jelent a netes zaklatás, milyen következményei lehetnek, miért nem oké az egész. A szülőknek elsősorban a potenciális elkövetés visszaszorítására kell odafigyelniük.
- Fejlesszük a „netes empátiájukat”: dr. Gyurkó Szilvia szerint tévhit, hogy a netes zaklatás a bántalmazó és a bántalmazott ügye. „Valójában egy közösség előtt zajlik, amiben a legerősebb szerepe a néma tanúknak, megfigyelőknek, szemlélőknek van. A gyerek internetes viselkedése nem a szerencse vagy a természet műve, hanem tanítható, tanulható, fejleszthető. A netes empátia kialakulását ugyanúgy segíthetjük, mint minden más érzelmi intelligenciához tartozó készséget.”
- Beszélgessünk sokat a gyerekünkkel, és ne csak akkor legyen téma a net, ha baj van.
- Ne használjuk az internetet és a digitális eszközöket büntetésre vagy jutalmazásra.
- Tanítsuk meg a biztonságos internethasználat alapszabályait (az adatvédelemtől a netes önvédelemig).
- Használjunk szűrőprogramot minden eszközön, amit a gyerek elérhet.
- Legyenek vele közös online időtöltéseink is.
- Törekedjünk arra, hogy jó szerepmodellek legyünk a gyerekünk számára.
- Maradjunk tudatosak a „digitális detoxikálásra”, legyen egyensúlyban az online és az offline térhasználat.
- Tartsunk fel a gyermekünkkel bizalmi viszonyt: „Ha szüksége van segítségre, ha kérdezne, valamit megbeszélne, éreznie kell, hogy nyugodtan fordulhat hozzánk. Nem fogunk ítélkezni felette, nem fogjuk szankcionálni – megértés és elfogadás mentén támogatjuk őt” – tanácsolja a szakember.