Persze, sokszor hallottad már, de tényleg az az első lépés, hogy legyen napirendetek. Amit közösen terveztek meg, leírtok, lerajzoltok, és addig gyakoroltok, míg mindenki számára rutinná válik.

Folyamatos zajban dolgozni embert próbáló feladat, aminek átmeneti ellenszere lehet, hogy te üvöltesz hangosabban, de a nap végén jobb ha ésszerű megoldások után kutatsz. Ha a (nagyobbik) gyereked már legalább tíz éves, akkor kivételesen bánhatsz vele úgy, mintha a munkatársad lenne, aki megérti hogy szükséged van a nyugalomra. Nem rá nincs időd, hanem a munkádra kell időt szakítanod. Több gyerek esetén ráadásul vigyázhat a nála fiatalabb testvérreire is, azaz: kijelölheted őt „kisfőnöknek” egy-egy órára. Készíthettek „Ne zavarj!” táblákat is, amit kirakhattok az ajtók kilincseire. Ezek a "ne zavarj!"-etapok lehetnek akár egyórásak is. Utána viszont következzenek szünetek, amikor ihattok egy pohár gyümölcslevet, rajzolhattok valamit, vagy csak játszhattok egyet, és utána újra kezdődhet a „munkaóra”.

Persze, a kicsikkel ez nem megy

..., így kénytelen leszel a kisebb és nagyobb figyelmet igénylő feladatokra felosztani a teendőidet. Egyszerű mailekre akkor is tudsz válaszolni, amikor körülötted szaladgálnak, ugyanakkor a gyerekek azt is azonnal érzékelik, ha elkalandozik a figyelmed, vagy ha mást csinálsz. Hogy találj akkor mégis időt? Alapvető kérdés: hogyan tudsz elszakadni a gyerekektől? Kezdd korán reggel a munkát, mondjuk 1-2 órával korábban. Ha fél 6-kor felkelsz, még egy-másfél órát tudsz dolgozni, így korábban végzel, és a délután egy részében még tudsz a gyerekekkel foglalkozni. Melósan hangzik, de hatékonyabb, ha nem látnak, amikor „nagyon dolgozol”, mert ha a szem előtt vagy, úgysem bírják ki, hogy megmutassák, mivel foglalkoznak éppen, vagy behívjanak a játékba. Esetleg enni kérjenek vagy száz kérdésük képződjön.

Ha van másik felnőtt is a családban,

dolgozzatok időteltolással, azaz váltogassatok egy-egy órát úgy, hogy amíg te dolgozol, addig a párod vigyáz a gyerekekre, és fordítva. Ha egyedülálló szülőként állsz helyt, akkor ne várd magadtól a tökéletességet, nem teljesíthetsz 100%-ot szülőként és munkavállalóként egyaránt. Melyik helyen kell inkább bizonyítanod ahhoz, hogy te magad stabil maradj? Ezt muszáj átlátnod. Milyen típus vagy? Attól félsz jobban, hogy ha nem brillírozol a munka frontjá, elveszted az állásod, vagy attól, hogy ez az időszak sebet hagy a gyerekeid lelkén? Ha megvan a válasz, vegyél egy mély levegőt, és gondold át, mennyire reálisak a félelemeid. A gyerekek rugalmasak, ha érzik a szereteted, ha a munka után megmamardt idődből szentelsz nekik, igazán nekik, ez csak egy érdekes kaland lesz az életükben. A főnököd is ember, megbeszélheted vele a kereteket, igazítva azokat a jelenlegi körülményekhez. Vagy ő nem ismer kompromisszumot? Akkor még mindig számolhatsz azzal, hogy a gyerekek rugalmasak... Próbálj meg fókuszálni, bontsd le a feladatokat egyszerűbb részfeladatokra, és mindig azt a munkafázist csináld, ami az adott szituációban lehetséges. És mindenképp kerüld az online hírek folyamatos olvasását, amúgy is túl sok információ megy át rajtunk, nem kell tudnunk, hogy New York városrészeiben éppen hogy áll a fertőzés és a gyógyulás aránya. Különben is, ha folyton a vírusról olvasol, attól leblokkolsz, ezért inkább csak olvass afféle „heti hírösszefoglalókat”.

A te napirended legyen egyeztetve a gyerekével. Mindenképp határozd meg a képernyőidő hosszát, azaz hogy naponta mennyit nézhetnek tévét illetve kütyüt. Kilenc éves korig napi egy óra bőven elég, megnézhetnek egy rajzfilmet részletekben is. 12 éves korig beszélhetünk másfél-két óráról, afölött háromról – persze szintén részletekben. Van ennél szigorúbb szakirodalom is, de jelenleg karanténban ülünk, és átvitt értelemben is a túlélésre játszunk mindannyian, úgyhogy a saját érdekedben lehetsz engedékenyebb. Amúgy meg házimunka is lehet a gyerekek feladatlistáján. Kérd meg őket, hogy pakolják ki a mosogatógépet, segítsenek teregetni, találd meg azokat a feladatokat, amelyek az ő szintjüknek leginkább megfelelnek. Például egy tízéves gyerek már segíthet teregetni, de a vasalóhoz értelemszerűen még ne nyúljon hozzá. Mindennél fontosabb karantén idején, hogy megőrizzétek a mindennapok normalitását.

Lazulj le, mutatunk néhány korszakalkotó képet karanténban ragadt szülőktől: