Kiss Judit Ágnes meséje: Karácsony (Babaróka karácsonya)

Borítókép: Kiss Judit Ágnes meséje: Karácsony (Babaróka karácsonya) Forrás: Illusztráció: Egri Mónika

Ez a mese a 2021-es Éva Adventben jelent meg nálunk először.

Éva Advent 2022 (digitális verzió)

Éva Advent 2022 (digitális verzió)

 

 

 

875 Ft

1095 Ft

Mamaróka szerette, ha rend van otthon. Legalább a nagy ünnepekkor. Karácsony napján is lótottfutott, sütött-főzött, és időnként az órájára nézett:

– Jaj, nem leszek kész. Jön a karácsony, és szalad a ház!
– Hagyd már abba! – intette apa, aki Aprókával játszott éppen a nagyszoba szőnyegén. – A karácsony nem valami ellenőr vagy főnök, hogy meg kelljen neki felelni! Kiglancolod a lakást, aztán fáradt meg ideges vagy, mire elkezdünk ünnepelni. Nekem inkább kell jókedvű feleség, mint tiszta udvar, rendes ház.
– Igaz – bólogatott Mamaróka fáradtan. – De azért a vacsorát be akarom fejezni. Mégse ehetünk zsíros kenyeret az ünnepen!
Aztán Babarókára mosolygott:
– Milyen jó, hogy a karácsonyfa-díszítéssel már nem kell foglalkoznom!

Babaróka visszamosolygott, aztán tovább foglalatoskodott a kicsi fával. Eleinte Apróka is segített, és Babaróka megengedte neki, hogy a legcsillogóbb gömböket egyedül akassza a fára, adogassa a többit, de aztán nem bánta, hogy Apróka beleunt a díszítésbe, és inkább apával gurigatták egymásnak a világító labdát. Titokban egy kicsit át is rendezte a díszeket, mert Apróka nem értett még igazán az elhelyezésükhöz.

Mamaróka odaadta az elszakadt nyakláncait, fél pár fülbevalóit is, és a kicsi fenyő girbegurba ágain nemsokára valódi ezüst is csillogott. Babaróka utoljára az aranycsillagot tette fel, és épp bejelentette volna, hogy kész, amikor Mamaróka megszólalt:

– Remélem, éhesek vagytok! Elkészült az estebéd! – Vacsorának ugyanis korai volt, ebédnek pedig késői. Cserében igazán finom.

Miután elmosogattak, mindenki betette az ajándékát a fenyőfa alá. Olyan kicsi volt szegény, hogy a legtöbb inkább mellé fért, nem alá, de ez senkit nem zavart. Meggyújtották a gyertyákat, Apa ölbe vette Aprókát, Mamaróka pedig a gitárját, és énekelni kezdték a karácsonyi dalokat, egyiket a másik után. Apróka még nem énekelt, de nagyon élvezte, hogy táncolnak a gyertyalángok. Apa azért nagyon vigyázott rá, nehogy megpróbálja elkapni őket.

Mikor kisebb volt, Babaróka egy idő után elvesztette a türelmét, és már nem akart énekelni, hanem ki akarta bontani az ajándékait, de most már nagyon élvezte, hogy ő is sok dalt ismer, és az összeset végig is akarta énekelni.

Végül már nem jutott eszükbe több dal, Mamaróka letette a gitárt, és elmesélte a karácsonyi történetet. Aztán felkapcsolta a villanyt, és összecsapta a kezét:

– Ajándékozás! Kisrókám, legyél te az angyal!
Ez azt jelentette, hogy Babaróka adta mindenkinek a kezébe az ajándékcsomagját, és együtt nézték meg, hogy együtt örülhessenek neki.

Forrás: Illusztráció: Egri Mónika

Babaróka mesekönyvet kapott, olyat, ami csupa nagybetűvel volt írva, mert azt már ő is el tudja olvasni. Meg egy csomó színes üveggolyót. Alig várta, hogy játszhasson velük. Apróka is kapott ajándékot, de legjobban a színes csomagolópapírnak és a szatyroknak örült. Babarókának eszébe jutott, hogy kicsi korában ő is legjobban a csomagolópapírokkal való játékot élvezte, és a sajátját is odanyújtotta a kistestvérének:
– Tessék, Apróka, nézd csak, milyen szépen csillog!

Másnap sokáig aludtak, reggeli után Mamaróka megint sürgölődni kezdett:

– Kisrókám, pakold el az ajándékaidat! Vendégek jönnek!
– Jaj, ne! – fakadt ki Babaróka.

Karácsonykor gyakran jöttek vendégek. Rokonoknak vagy barátoknak kellett őket hívni, de leginkább idegenek voltak, akikkel ritkán találkozott, és unta a jelenlétüket. Otthon még csak-csak el tudott sompolyogni, és csendben játszott, amíg a szülei beszélgettek a vendégekkel, de ha ők voltak hivatalosak valahová, akkor udvariasan és jól nevelten végig kellett unatkoznia az egészet. És még az ennivaló se volt mindig finom. Kik lehetnek most ezek a vendégek? Még jó, hogy nem nekik kell elmenniük hazulról, és legalább Mamaróka főztjét eheti.

– Kik jönnek? – kérdezte, bár fel volt készülve rá, hogy ismeretlen neveket hall.
– Majd meglátod – mosolygott rá Mamaróka sejtelmesen.

Babarókának ettől nem lett nagyobb kedve segíteni. Csak úgy tessék-lássék rakosgatta ide-oda a játékait, aztán leült gyurmázni, és még azt is megengedte, hogy Apróka belemancsikáljon a puha gyurmagombócokba.
– Látod, Apróka, ezek a szilvás gombócok – magyarázta a testvérének –, de csak játékból szabad őket megenni. Tessék, szedek neked...

Ebben a pillanatban szólalt meg a csengő.
– Anya, megjöttek a vendégek! – kiabált Babaróka.
– Nyiss ajtót, Kisrókám, tele van a kezem! – kiáltott vissza anya.
– Apa, nyisd ki az ajtót – próbálkozott újra Babaróka.
– Még a fürdőszobában vagyok – válaszolt apa.

Babaróka nagyot sóhajtott. Ki kell nyitnia az ajtót a vendégeknek, köszönni, mikor még a nevüket se tudja… A csengő újra megcsörrent. Babaróka engedelmesen elindult a bejárati ajtó felé. Kinyitotta, és tátva maradt a szája. Az ajtóban Kiscica állt az anyukájával, Nagycicával.

– Meglepetés! – kiáltotta Nagycica.

Babaróka meg se tudott szólalni. Olyan rég látta a legjobb barátját, hogy már arra sem emlékezett, milyen az, amikor hiányzik neki. Nem tudta, mit mondjon. De Mamaróka akkor már ott állt a háta mögött:
– Beengeded őket?

Babaróka hátralépett az ajtóból, hogy utat adjon a vendégeknek, ahogy illik, Nagycica pedig maga előtt tolta Kiscicát az előszobába. Kiscica a kezében színes szalaggal átkötött dobozt tartott. Egy pillanatig nem tudta, mit csináljon vele, aztán letette a földre, és átölelte Babarókát. Az orra hideg volt, és jó Kiscicaillat áradt belőle. Milyen rég érezte már ezt Babaróka. Most megint olyan természetes volt, hogy a barátja itt van, mintha sosem vált volna tőle el. Kiscica elengedte, lehajolt a csomagért, és Babaróka kezébe nyomta. Közben a jól ismert, kedves, nyávogó cicahangján még hozzátette:

– Boldog karácsonyt!

Kiss Judit Ágnes: Babaróka karácsonya (Egri Mónika rajzaival)

Lehet tökéletes a karácsony anélkül, hogy vagyonokat költenének! Babaróka karácsonya úgy varázslatos, ahogy van – drága kellékek nélkül, tele szeretettel, felejthetetlen élményekkel, és sok-sok karácsonyi csodával. Otthonos és meghitt mesekönyv nagyszerű tippekkel, hogy egy kis kreativitással és sok-sok szeretettel varázslatossá tegyük az ünnepeket.

Ha további mesekönyv ajánlókra vágysz, kattints a galériánkra!