„De miért kiabálok már megint a gyerekkel?” – Az ismétlődő minták csapdái

Miért ismételjük mindig ugyanazokat a reakciókat, amelyekről pontosan tudjuk, hogy nem segítenek? És ha ennyire nehéz a változás, egyáltalán van-e rá valódi esély?
A válasz az agyunk működésében rejlik. Az ismétlődő érzelmi és viselkedési mintáink nem a gyenge akaraterőnk vagy a „rossz szokásaink” eredményei, hanem az idegrendszerünk mélyen rögzült mechanizmusai.
Ha megérted, hogy az ismétlődő mintáid miért és hogyan alakultak ki, akkor végre nem egy elérhetetlen cél lesz számodra a változás, hanem egy reális folyamat, amit apró lépésekkel megvalósíthatsz.
Az agyunk ösvényei – Miért járunk mindig ugyanazon az úton?
A viselkedéseink nem véletlenszerűek, és nem is csupán a pillanatnyi akaratunk határozza meg őket. Az ismétlődő reakcióink mögött mélyen beágyazott idegrendszeri mintázatok állnak. Az agykutatás szerint minden egyes alkalommal, amikor egy adott helyzetre ugyanúgy reagálunk, az agyunk megerősíti ezt a viselkedési mintát.
Dr. Donald Hebb, a modern idegtudomány egyik úttörője szerint: „Az együtt aktiválódó idegsejtek együtt maradnak.”
Ez annyit jelent, hogy minél többször ismétlünk egy adott érzelmi vagy viselkedési választ, annál mélyebben rögzül az agyunkban, és egyre automatikusabbá válik.
Ha egy helyzetben – például a gyerek hisztije közben – az agyunk több száz alkalommal a türelmetlenség vagy a kiabálás reakcióját aktiválta, akkor nem csoda, hogy legközelebb is ez kapcsol be. Ráadásul ez a minta sem a légüres térből fakad. Agyunk azt ismétli, amit gyermekként tapasztaltunk meg – ahogy a szüleink reagáltak ránk hasonló helyzetben.
Ezért olyan nehéz egyszerű elhatározással megváltoztatni a berögzült viselkedéseinket. Nem elég az, hogy „legközelebb máshogy fogom csinálni” – tudatosan kell új mintákat kialakítanunk.

Ez annyit jelent, hogy minél többször ismétlünk egy adott érzelmi vagy viselkedési választ, annál mélyebben rögzül az agyunkban, és egyre automatikusabbá válik.
A stressz automatikus reakciói
Amikor egy helyzetet az elménk korábbi tapasztalások okán stresszesnek és veszélyesnek ítél meg, az agyunk azonnal aktiválja az ősi túlélési mechanizmust.
Dr. Bruce Perry gyermekpszichiáter és neurológus szerint stresszhelyzetekben nem mérlegelünk tudatosan, hanem automatikusan a már jól ismert, túlélésünket korábban támogató reakciót hív elő (Perry, 2002). Harcolni, menekülni vagy lefagyni fogunk.
És minél többet tapasztaltuk és alkalmaztuk az adott reakciót, egyre erősebb és erősebb mintává válik.
Miért nem elég az akaraterő?
Sokan azt hiszik, hogy ha elég erősen elhatározzák a változást, akkor sikerülni fog. Pedig – talán már te is kezded érteni, hogy – az akaraterő önmagában nem elég a tartós viselkedésváltozáshoz.
Az akaraterőnk a mindennapok terhei alatt pontosan úgy fáradnak el, mint az izmaink. Minél aktívabban használtuk, annál fáradtabb, és annál nehezebb vele kontrolálni a reakcióinkat. Ha csak az akaraterőnkre támaszkodunk, a változás – amire annyira vágyunk – gyorsan kifullad.

Hogyan tedd meg az első lépést?
A valódi változás nem azzal kezdődik, hogy megpróbálunk máshogy reagálni, hanem azzal, hogy először megértjük a saját mintáinkat. Ez az, amit a legtöbben kihagynak.
Dr. Dan Siegel a gyermekpszichiátria és a neurológia egyik legismertebb kutatója. Szerinte, ha nem vagyunk tudatában a mintáinknak, akkor nem tudunk változtatni rajtuk. A tudatosítás a legelső lépés.
Ezért az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, az, hogy elkezdjük megfigyelni azokat a helyzeteket, amelyekben mindig ugyanúgy reagálunk, de a reakcióinkkal nem vagyunk elégedettek.
Hogyan figyelheted meg a saját mintáidat? Kezdd az alábbi kérdések megválaszolásával!
· Milyen helyzetekben érzed azt, hogy elveszted a türelmedet?
· Milyen gondolatok járnak a fejedben ezekben a pillanatokban?
· Milyen testi jeleket érzel? (Gyorsabb légzés, összeszorított állkapocs, feszült izmok stb.)
Már az is óriási lépés, ha észreveszed, mikor és hogyan aktiválódnak ezek a minták. És még csak nem is a szituációban kell realizálnod. Tökéletes, ha az eset után veszed észre.
Hogyan tovább? – Tegyél egy lépést önmagad felé!
A saját mintázataid felismerése az első lépés a változás felé. De a továbblépés egyik kulcsa az, hogy ne csak az önkontrollt gyakorold, hanem azt is, hogy elfogadóbb és megértőbb legyél saját magaddal szemben.
Hogy ebben támogathassunk téged is, a Mom Balance-nál készítettünk egy ingyenesen letölthető e-könyvet, ami segít abban, hogy enyhítsd az önkritikát, és tudatosan építhesd az önszeretetedet az anyaság mindennapjaiban.
Ha szeretnéd letölteni az e-könyvet, kattints ide. Ne feledd! A változás nem egyetlen nagy lépés, hanem sok apró, tudatos döntés eredménye. És minden változás azzal kezdődik, hogy figyelünk önmagunkra.
Werner-Tóth Zsuzsi anyai kiégés és kiegyensúlyozott anyaság specialista saját élettapasztalatait követően döntött úgy, hogy több mint 15 év tudását és a szupererején abba fekteti, hogy támogassa az édesanyák mentális és érzelmi egészségét. Küldetése, hogy a megoldásokra fókuszáló módszerével elősegítse a következő generációk érzelmi stabilitását és mentális jólétét azáltal, hogy a számukra alapot biztosító édesanyákat tanítja és mentorálja saját nehézségeik leküzdésében, és az őket szolgáló anyaság és öngondoskodás megalkotásában. Munkásságáról többet megtudhatsz a www.mombalance.hu weboldaláról.