Hogy milyen az élet három fiúval?

Nem volt nagy a sérülése, de azért az édességes polcot csak laposkúszásban tudta megközelíteni. Eközben a kicsi úgy döntött, ezúttal a kedvenc gyümölcspüréjét SE eszi meg, és úgy elhajította, hogy 1,5 m-es körzetben mindent beterített. Igen, én is benne voltam. A harmadik közben azzal borzolta a kedélyeket, hogy mindezen hangosan röhögött. És ez csak 10 perc volt abból a napból…
Szóval milyen az élet 3 fiúgyerekkel?
Hangos
Először nem tudtam, mi olyan furcsa, már-már zavaró, sőt, baljóslatú, mikor először elmentek itthonról: a tapintható csend volt az. Mert egyébként folyamatos a duruzsolás, dudorászás, hőzöngés, dörmögés, egymás szavába vágás és vitatkozás, kiabálás, éneklés és minden lehetséges eszközzel történő zajkeltés. Aki még nem tanul zenélni, az is remekül játszik (szerinte) gitáron, dobon, szájharmonikán, ukulelén és szintetizátoron. Jobb napokon külön-külön, rosszabbakon egyszerre. Ja, és ez csak a két nagyobb volt, a 15 hónaposról még szó sem esett. Közben mi is hangosak vagyunk a férjemmel, mert túl kell kiabálni, szót kell érteni, és néha már a gondolatainkat se halljuk (bár ez nem mindig hátrány).
Mozgalmas
“Elvitted a különórára? Érte is mész? Mit kell venni? Megint elfogyott? Ebédet a suliban befizetted? Megint oltást kap? Kinek lesz szülinapja? Holnapra kell bevinni a százas zsepit? Átmehet a szomszédba? Átjöhet a szomszéd?” Valaki mindig jön, vagy megy, valamit intéz, szervez, tesz-vesz…
Izgalmas
Sosem unatkoznak. Na, jó, néha igen, de mi akkor sem, mert olyankor folyamatosan (és hangosan) kántálják, hogy “unatkozunk!” (Jó nektek!) Mindenben versenyeznek, olimpiai szám nálunk az öltözködés, a gyorszuhanyzás és a kanapé jó oldalára ülés. A vesztes sajnos mindig hangos. Miután a nyertes is jó hangosan kihirdette győzelmét.