Ha visszagondolunk a 2024-es évre a gyermekjogok vonatkozásában, akaratlanul is a „kegyelmi ügy” kúszik be a fejünkbe. A társadalmi vihart kavart ügy rávilágított az állami gondoskodásban élő gyermekek sebezhetőségére és a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira. A közfelháborodás nyomán szigorúbb jogszabályok születtek, többek között a gyermekvédelmi dolgozók alkalmassági vizsgálatára, a jelzőrendszer működésére, valamint a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségére vonatkozóan. „A gyermekvédelem azonban nem csak intézményrendszer. A gyermekjogok érvényesülését a szülőktől a döntéshozókig mindenkinek támogatnia kell. Ehhez pedig átlátható, adatvezérelt működés és a gyerekek aktív bevonása szükséges” – hangsúlyozta a jelentést jegyző Hintalovon Alapítvány.

Megrázó számok egy vízválasztó évből

A jelentés elismeri az előrelépéseket is, írnak benne például arról, hogy emelkedett a nevelőszülői illetmény, több örökbefogadás történt, mint egy évvel korábban, és bővült a gyerekek online biztonságát célzó szabályozás is. Az alapítvány hangsúlyozza azt is, hogy bár számos törvényi változás történt, ezek közül több a szankciókra, nem pedig a megelőzésre és rendszerszintű fejlesztésre fókuszál. A szakemberhiány minden szektorban komoly kihívást jelent, különösen azért, mert egyre több gyerek igényel fejlesztést, támogatást, segítséget.

Néhány szomorú adat a jelentésből:

• Rohamosan nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya. 2024-ben, 8. osztályban, a gyerekek 11%-a minősült annak.
• A legfrissebb statisztikák szerint 117493 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 28678 gyereket vettek védelembe, ami szintén emelkedést mutat.
• 50%-kal nőtt a veszélyeztetés miatti gyermekvédelmi jelzések száma.
• A pszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, miközben a gondozottként nyilvántartott kiskorúak száma folyamatosan növekszik.
• A megelőző évekhez képest ötszörösére nőtt az önsértéssel, 2,5-szeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma a lelkisegélyt keresők adatai alapján.
• Minden bántalmazási típusban nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma.
• A bántalmazást elszenvedő gyerekek többségét a családján belül éri erőszak.

Ezekkel a kihívásokkal pedig egy olyan rendszer néz szembe, amiből 16.000 pedagógus, több ezer pszichológus, gyermek pszichiáter, iskolaorvos, gyermekvédelmi és fejlesztő szakember hiányzik.

A gyerekek véleménye is helyet kapott

A jelentésben nemcsak a számok mögött jelennek meg a gyerekek, hanem a készítésében idén is aktív szerepet vállaltak a Kiskorú Kollégák – 13–17 éves fiatalok, akik saját tapasztalataikat osztották meg. „A gyerekek véleménye nem csupán kiegészítő, hanem nélkülözhetetlen része a gyermekjogi helyzet megértésének" – emelte ki az Alapítvány. Az ő elmondásaikból pedig kiderül, hogy a gazdasági nehézségek és a bántalmazás mindennapos élményként vannak jelen a gyerekek életében. Nemcsak az a gond, hogy egyre kevesebb szabadidővel rendelkeznek a gyerekek, hanem az is, hogy a szabadidős tevékenységek, hobbik, sportfoglalkozások jelentősen megdrágultak az infláció miatt. „Már nem az a kérdés, hogy mit szeretnél csinálni, hanem az, hogy mi fér bele” - olvasható a jelentésben. A bántalmazásokkal kapcsolatban pedig továbbra is jellemző, hogy sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók, illetve a bántalmazásokról nem mernek szólni.

A hírességek között is akad olyan, akit gyerekkorában bántalmaztak, fájó múltjáról pedig nyíltan beszélt: