Gyorstalpaló a digitális szülőséghez 7 pontban

Borítókép: Gyorstalpaló a digitális szülőséghez 7 pontban Forrás: Getty
A szülőségben az egyetlen dolog biztos: még pedig az, hogy semmi sem úgy alakul, ahogy elterveztük. Ez igaz arra is, hogyan kezeljük a kereteket a digitális térben, amikor a gyerekünk oda kerül. Itt egy kis támasz ahhoz, hogyan is csináljuk.

Lehetőségem volt eljutni egy konferenciára, ahol a digitális szülőség volt a téma. A legmaradandóbb üzenete a konferenciának az volt, hogy SZÜLŐSÉG létezik és ebbe tartozik bele sok minden. Bármennyire is hangsúlyozzuk, hogy digitális szülők vagyunk - a fontos az, hogy elsősorban szülők legyünk. Hiszen nekünk ott kell szülőnek lennünk, ahol a gyerekünk van. Ha a gyerekünk elkezd mozogni a digitális, online térben akkor meg kell tanulnunk ott is velük, mellettük lenni.

A konferenciát a TELEKOM szervezte, akinek – mint digitális szolgáltató nagyon nagy szerepe van ebben a témában. Külön öröm, hogy hangsúly volt nem csak a praktikus tanácsokon, hanem a közös felelősség vállalásról is beszéltek, ami azt jelenti, hogy ebben a folyamatban a szülő nincs magára hagyva – jobb esetben – hanem ez ugyanannyira a feladata a szolgáltatónak, az iskolának és a gyerekeknek is.

A rendezvényen részt vett többek között Gyurkó Szilvia, aki a Hintalovon Gyerekjogi Alapítványt képviselte. Ő, mint gyermekjogi szakember tartott egy digitális gyorstalpalót szülőknek.

Ezt a 7 pontot hoztam el nektek, hogy kicsit tudatosabban kezdjük el vagy álljunk hozzá a gyerekünk digitális létéhez.

1. Egy szülő mindenhol szülő

Ha a gyerekünk a játszótéren van, akkor is a szülei vagyunk. Ha épp iskolában vagy osztálykiránduláson van akkor is, ls ha digitális térben van jelen, akkor is a szülei vagyunk. Ott kell jelen lennünk ahol a gyerekünk.

2. A „nem értek hozzá” NEM kifogás

Ezek készségek, amik tanulhatóak, fejleszthetőek. Akár a gyerekünkkel közösen is.

3. Nem a tökéletesség a fontos!

A lényeg, hogy elinduljon egy párbeszéd, egy közös gondolkodás, egy közös tanlási folyamat. A szülőség tanulható, gyakorolható. Nincs tökéletes szülő és nem is ez a cél. Sokkal inkább a jelenléten van a hangsúly.

4. Legyen vita és beszélgetés!

A gyerekünk digitális jelenléte nem a kontrollról és a tiltásról szól. Alkatísunk egy párbeszédet. Kezdeményezzünk és adjunk teret arra, hogy akár vita is kialakulhat.

5. Gyerekvédelem

Mára nagyon elavulttá vált az a nézet, hogy a szülő vagy bármilyen szakember meg tudná védeni a gyereket a rá leselkedő veszélyektől – legyen az online vagy offline. Sokkal inkább az van kialakulóban, hogy nekünk a feladatunk egy bizalomra épülő, biztonségos kereteket kell adni, amit közösen alakítunk ki.

6. Fordult a kocka!

Régen a nézet volt elterjedve, hogy a szülők/felnőttek tanítják a gyerekeket, és a gyerekek csak befogadnak. A helyzet, hogy sok elmélet ezt megcáfolta és már az ókorban is a gyerekek voltak a trendszetterek. A fiatalabb korosztály mindig is érzékenyebb volt az innovációra, az újra. Gyorsan és könnyen sajátítják el.

7. Közös felelősségvállalás

Nagyon sok kutatás mutatja meg, hogy sokszor a digitális nevelés és biztonság kapcsán egy háromszög alakul ki, gyerek – szülő – és tanár vagy az intézmény között. Mindenki a másiktól várja az útmutatást. Az igazság viszont mindenkinél ott van mert ebben a helyzetben mindenkinek felelősséget kell vállalnia. A családtól egészen az iskolán át egészen a szolgáltatóig.

A legfontosabb üzenete a konferenciának számomra az volt, hogy a legfontosabb, hogy egy bizalomra épülő kapcsolat legyen szülő és gyerek aközött, ahol az újabb és újabb szituációknak a kereteit közösen lehet kialakítani.

Hallagasd meg az ehhez kapcsolódó Mesélj, Anyukám! podcast adást!