JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

A francia anyák nem ügyesebbek nálunk, csak sokkal lazábbak

francia,anya,gyereknevelés Forrás: Getty Images
A francia gyereknevelési módszerek sem tökéletesek, de túlterheltségről szó sem lehet. Ja és az állam is mindent megtesz, hogy jó legyen Franciaországban szülőnek és gyereknek lenni.

Túl régóta nyomaszt minket a francia nők mítosza. Akik mindenben jobbak: csinosabb a pofikájuk, karcsúbb a derekuk, sikkesebb a toalettjük, mint nekünk. Simán felbillegnek a magas sarkújukban a Montparnasse-ra anélkül, hogy elszakadna a harisnyájuk, ott pedig kecskesajtot esznek bagettel és vörösborral, és egy pillanatra se tartanak attól, hogy meghíznának tőle. No és mondanunk sem kell, hogy a gyerekeiket is szinte mellékesen nevelik fel, anélkül, hogy lepattogna közben a körmükről a lakk.

Ami igaz, az igaz: Franciaország egyike azon kevés európai államnak, ahol már-már sikerült megállítani a népességfogyást: 2017-es adatok szerint a francia nők átlagosan 1,96 gyereket szülnek, ami nyugat-európai viszonylatban nézve elképesztő szám és alig marad el a hőn áhított 2,1-es mutatótól (ami elég lenne a népesség fenntartásához). Magyarországon ez az arány 1,5, Svédországban 1,8, Olaszországban 1,3. A franciák nagy gyerekvállalási hajlandósága határozott társadalmi intézkedések következménye, és persze ezt is képesek laza eleganciával abszolválni. A francia gyerekek első osztályú ételeket esznek, fel se merül, hogy iPad legyen az étkezőasztal közelében, nem nassolnak és nem rendeznek hisztijeleneteket.

Franciaországban mindenhol van könnyen megközelíthető és megfizethető bölcsőde/óvoda; ezeket az intézményeket szigorú minőségi előírások szabályozzák. A bölcsikben eleve nagyon jó minőségű a koszt, tehát a szülőknek nem kell külön gondoskodniuk arról, hogy a szemük fénye egész nap megfelelően táplálkozzon, és a pedagógusok különböző tudományos alapú nevelési elvekkel igyekeznek megelőzni, hogy a gyerek válogatós legyen.

Hároméves kortól a francia óvoda és iskola-előkészítő ingyenes, és ezen felül akár fél hétig maradhatnak a gyerekek napköziben, amiért jelképes összeget kell fizetni.

Természetesen a francia iskolarendszer sem tökéletes és főleg nagyon megosztóak az elvárások, amelyek szerint a gyerekeknek már 4 éves korban le kell tudni írniuk a nevüket. Franciaország a 23-25. helyen teljesített a legutóbbi PISA-teszten (Magyarország a 32-36. helyen; a teszt során OECD-országok 15 éves polgárainak tudását és készségeit mérik matematika, természettudományok és szövegértés területén). Ezt a kritikusok összefüggésbe szokták hozni azzal, hogy a francia tanterv és számonkérési eszközrendszer a legszigorúbbak közül való a világon.

Akárhogy is, Franciaország sikerrel alkalmazta a népességszaporodásnak azt a receptjét, ami a 21. században egy fejlett gazdasággal rendelkező államban működhet.

  • Minél többféle munkalehetőség áll a nők rendelkezésére,
  • minél nagyobb támogatást kapnak a szülők arra, hogy a gyereküket akár párhetes kortól bölcsődébe és óvodába járassák
  • és minél nagyobb társadalmi elfogadás övezi a nem hagyományos családmodelleket (Franciaországban a szülések több mint felét nem előzi meg házasságkötés),

annál több gyerek születik. Paradox módon tehát éppen azokban az országokban tapasztalható elmaradás a gyerekvállalási kedv tekintetében, ahol jobban tisztelik a „hagyományos családmodellt”, például Olaszországban, Cipruson vagy Máltán.

A makroszintű támogatási rendszer mellett az egyes francia háztartásokban is fontos gyereknevelési alapelvek vannak érvényben: