Borítókép: Elsős lett az elsőm, avagy 3 döbbenetes tény az iskolakezdésről Forrás: Getty Images

Elsős lett az elsőm, avagy 3 döbbenetes tény az iskolakezdésről

Tanárként, pedagógusként volt némi fogalmam arról milyen is egy iskolakezdés. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azonban maximálisan elkeserítettek.

Tudom, tudom, a pedagógus szülő a legrosszabb. Úgy mentem neki ennek az évnek, hogy erre az egyébként teljesen jogos sztereotípiára én majd rácáfolok. Október közepére ennek ellenére sikerült odáig eljutnom, hogy egy igen kellemetlen fogadó óra után, feszült levél váltások után, alig vártam a napot, amikor végre mehettem a következő fogadó órára.

1.: Mese nézés/ tévézés az iskolában:

Számomra egészen elképesztő, hogy az elsős gyerekem minden áldott nap tévézik az iskolában. Minden szakmai oldalon, szülő oldalon, folyamatosan ömlik ránk az ezzel kapcsolatos információ, hogy mennyire káros a kicsiknek a digitális világ.

Félreértés ne essék, mi is nézünk itthon tévét. Annyi tévét nézünk, amennyit én engedek és olyan tartalmat nézünk, ami átment a családi szűrőnkön.

Az első próbálozásomkor, mikor beszélni szerettem volna erről a Tanító nővel, egy számomra egészen elképesztő válaszhalmazt kaptam. Szó volt többek között, a pedagógus szabadságról, a hosszú délutánokról, a sok helyettesítésről, a jutalmazásról stb.

Az első alkalom sikertelensége után, nem lettem közelebb a keresett válaszaimhoz. Pontosítok, egyetlen választ keresetem. Értem, hogy tévéznek az iskolában, de MIÉRT?

A témakörnek adtam még egy esélyt a szépítésre, hogy máshogy lássam, hogy mérlegeljem, hogy átpörgessem magamon, mi az, amit nem látok, esetleg elment e mellettem a világ az utóbbi pár évben olyannyira, hogy a jelenlegi elvárásaim túlzóak.

A második találkozásunk sokkal jobban sikerült, mint az első, nyitott fülekre találtam, ami ha meg nem is oldja a problémát, mindenesetre jól esik. A konszenzus szerint kizárni az osztályból a mese nézést nem lehet. A mennyiség csökkentése lehet az egyetlen reális cél.

Mit mondjak….csatát nyertem, de háborút nem. A háborút akkor tudnám megnyerni, ha iskolai szinteken, szabályozva lenne legalább az alsó tagozatosok tévé nézési ideje az iskolában. Tudom, nekem is furcsán hangzik, kiejteni is furcsa.

A folytatásért kattints IDE!

A te gyereked is nagyon elfárad az iskolában délutánra? Így lendítsd át: