Ha szerveznénk egy mini közvéleménykutatást arról, milyen típusú irodalmi műveken pityeredünk el a legtöbben mi, nők, akkor szinte biztosan dobogósok lennének az anyák napi versek. Egész egyszerűen azért, mert ezekkel a szívünkig hatol a felismerés: anyának lenni csodálatos dolog, na és persze, hogy mennyire szeretjük a saját anyukánkat, nagymamánkat.

Szóval papírzsepit elő, mert jönnek a legszebb anyák napi versek! Ha valamelyik megtetszik, tanuljátok meg a gyerekekkel, és adjátok elő május első vasárnapján a Nagyinak – jobban örül majd, mint bárminek ezen a világon (zsepi is legyen nálatok, szerintünk kelleni fog).

Anyák napi versek az édesanyáknak

Radó Lili: Köszöntő anyák napjára

Réges-régen készülődünk
erre a nagy napra,
hiszen ma van az esztendő
legeslegszebb napja.
Hajnal óta anyut lessük,
Ébred-e már? Hív-e?
Neki van a világon
a legeslegjobb szíve.
Bizony nincs a naptáraknak
mosolygósabb napjuk,
szobáját ma virágokkal
telis-teli rakjuk.
Amit érzünk, amit szólnánk,
vidám dalba öntjük,
Édesanyát énekszóval
szívből felköszöntjük.

Forrás

Kőhalmi Erzsébet: Anyák napjára

Rajzoltam egy kicsi szívre
Sok színes virágot.
Édesanyám, anyák napján
Minden jót kívánok!
Szeretném, ha mindig
Mindig csak nevetnél,
Szeretném, ha mindig
Mindig velem lennél!

Forrás

Csodaszép versek, amelyek Anyának és a Nagyinak is szólhatnak

Tóthárpád Ferenc: Anyucinak

Szedtem néked kis ibolyát,
szedtem gyöngyvirágot,
szivárvánnyal átkötöttem
ezt a nagy világot.
Masnijára napsugárral
aranyoztam nevedet,
gyöngybetűkkel hímeztem rá:
Éltessen a szeretet!

Forrás

Az egyik legcukibb anyák napi vers a Nagymamának

Mentovics Éva: Nagymamival lenni jó!

Nagymamival lenni jó,
velem van, ha teheti,
és amit én imádok,
mind ugyanúgy szereti.

Ha bicajra pattanok,
ott pedáloz’ mellettem,
velem szalad akkor is,
mikor Buksit kergetem.

Együtt sütünk süteményt,
úgy száll a liszt, mint a hó.
Porcicákra vadászni?
Vele az is csuda jó!

Fenn, a lombok sátrában
cseresznyézek tavasszal,
ő ott csücsül, a létrán,
mellettem, pár arasszal.

Nyáron, mikor tűz a nap,
lubickolunk a vízben.
Ő még bírná javában,
nekem le kell pihiznem.

Ha aranylik már a lomb,
erdőt járunk az ősszel,
de ha télen szánkózunk,
azt se teszi félgőzzel.

Olyan fürge, mint a gyík,
én csak tátom a számat.
Mit gondoltok, a nagyik
talán sose lazsálnak?

Megsüt tortát, kalácsot,
bármit, amit szeretünk.
Távolból is mesét mond,
míg a neten chatelünk.

Még sokáig légy ilyen
fürge, vicces és vidám!
Tiszta szívből szeretlek,
édes, drága nagyikám!

Forrás