Milyen alapvető felelőségei vannak egy állattartónak?

Az alapvető jogi felelősségek körében olyan kérdésekre keresik a hozzánk fordulók a választ, mint:

• Milyen alapvető jogi felelősségei vannak egy gazdinak a kutyájával kapcsolatban Magyarországon?
• Milyen előírások vannak a kutya chipezésére és regisztrálására? Mi a következménye, ha egy gazdi elmulasztja ezeket a kötelezettségeket?
• Milyen oltási és egyéb kötelező egészségügyi előírások vannak érvényben a kutyákra, és mi történhet, ha ezeknek nem teszünk eleget?

Egy kutyatartónak egyrészt az általa tartott állattal kapcsolatban vannak olyan kötelességei, amelyek minimumszabályait az állatvédelmi törvény tartalmazza. Ez hangsúlyozottan a minimum elvárás, egy felelős és szerető gazda ennél csak többet tehet a kutyájáért.

A konkrét elvárásokon túl (kötelező oltás, chip és az ahhoz kapcsolódó regisztráció megléte, tartási hely minimum nagysága, ideiglenes okból történő megkötés testmérethez kötött lánchosszúsága, napi egyszeri ellenőrzés kötelezettsége stb.) a jó gazda gondossága az az elvárás, amely általános szabályát egyediesíteni kell a konkrét tartott állatra. Vagyis egy állat tartási feltételei és körülményei alapvetően attól függnek, hogy hány éves, milyen nemű, ivaros vagy ivartalanított vagy éppen vemhes, a fajának és fajtájának melyek az alapvető tulajdonságai, amelyek meghatározzák az etetését, itatását, pihentetését, a vele való foglalkozás időtartamát és intenzitását stb. Nem mindegy tehát, hogy húsevő vagy növényevő, csoportos vagy magányos tartású, az adott fajon belül a fajtát mire tenyésztették ki, őrzés-védelemre, terelésre, vadászatra, hiszen ezek olyan erős programok a génekben, amelyek nem igazán átírhatóak néhány generáció alatt. Aki tehát arra panaszkodik, hogy a mudi egész nap ugat, a tacskó ás, a beagle pedig önfejűen megy a maga dolga után, az nincs tisztában azzal, mi az adott fajta programkódja és a tenyésztési célokkal teljesen ellentétes útra akarja kényszeríteni, ami tökéletes tévút és sok csalódás forrása a jövőre nézve.

A kutyatartónak másfelől mindenki mással szemben vannak kötelességei, megelőzni lehetőség szerint a szökést, a támadást, a baleseteket, másrészt, ha már megtörtént a baj, helyt állni a károkozásért, illetve együttműködni a megindult hatósági eljárásokban.

Kutyát forgalmazni csak beültetett és regisztrált chippel lehetséges, akármilyen életkorú. Városi legenda, hogy kölyök állatba nem lehet chipet ültetni, meg kell várni bizonyos életkort vagy testsúlyt. Ha jelöletlen kutyát kapunk, akár vásárlás, akár ajándékozás akár más ügylet során, ott gyanakodni kell arra, hogy oltása sincsen, mivel azonosíthatatlan kutyát állatorvos nem olthat, előbb a hiányzó chipről kell gondoskodnia. A chip és oltás hiánya jellemzően egy más ok miatt megindult eljárásban szokott kiderülni, leginkább ha szökik az állat és bejelentés érkezik a hatósághoz, ekkor ez is egy olyan hiányosság, ami emelheti a kiszabható állatvédelmi bírság összegét.

Az oltással kapcsolatban a kötelező veszettség elleni oltás protokollja jogszabály szerint alakul: minden három hónapos kort elért kutyát kötelező veszettség ellen oltatni, aztán fél év múlva, majd pedig évente ismételni. Az oltással együtt a kutya átesik egy általános vizsgálaton és széles spektrumú féreghajtó szert is kap, amellyel nemcsak őt hanem a többi embert is védjük, hiszen több kórokozó zoonózis, tehát emberre is átterjedő fertőzéseket is okozhat a férges ürüléket össze-vissza potyogtató kutya.

Milyen szabályok vonatkoznak egy kutya tartására?

Nagyon gyakori témafelvetés és kérdésfeltétel a kutyatartás szabályozása közterületen és lakóövezetekben:

• Milyen szabályozások vonatkoznak a kutya tartására lakóövezetekben? Például, mikor kell pórázt vagy szájkosarat használni?
• Hogyan szabályozza a törvény a kutyák szabad mozgását? Mit jelent a kóbor kutyákra vonatkozó szabályozás, és mi a gazdi kötelessége, ha a kutyája elszökik?
• Vannak olyan helyzetek, amikor a kutya jogilag birtokháborítónak minősülhet? Például, ha túl sokat ugat vagy zavarja a szomszédokat? Van-e jogi következménye annak, ha egy kutya hangosan ugat, vagy más módon zavarja a szomszédokat?

Közterületen kötelező a póráz. Szájkosár akkor, ha a kutya veszélyessé minősítési eljáráson esett át, vagy okkal tarthatunk attól, hogy viselkedése alapján célszerűbb megelőzni a bajt és saját magunk akaratából rátesszük. Tömegközlekedési eszközökön, vonaton, illetve társasházak közös tulajdonú részein (lépcsőház, lift, folyosó stb.) az ott megalkotott házirendek alapján kötelező a pórázon vezetés és szájkosár.

Kutyát szabadon engedni az arra kijelölt közterületen lehet: kutyafuttatóban, kutyajátszótéren, parkban amennyiben az önkormányzat ezt megengedi. Minden más helyen kötelező a pórázhasználat, akárcsak külterületen, erdőben is. A kóbor állat jogi fogalom, az állattartó felügyelete nélkül, a tartási helyétől eltérő helyen található állatot jelenti. Ha egy kutya elszökik, legelső dolgunk legyen felhívni az állatorvost és bejegyeztetni vele a petvet data rendszer megjegyzés rovatába dátummal, hogy a kutya eltűnt. Utána lakókörnyezettől függően magunk is keresésére indulhatunk, illetve minél több helyi kutyás csoportba tegyük be fotóval az eltűnését, illetve vannak ilyen eltűnésekre specializálódott oldalak, illetve állatvédő szervezeteket is megkérhetünk, hogy az eltűnésről szóló posztot osszák meg. Hívjuk fel a település szerinti gyepmesteri telepet, a közeli állatvédő szervezeteket, hátha hozzájuk került az állat. Ha lopásra gyanakszunk, kérjük a rendőrség segítségét: tegyünk feljelentést, egyben tegyük közzé a már felsorolt típusú csoportokban a közösségi oldalakon a gyanúnkat, hogy kutyánkat ellopták és keressünk hasonló eseteket (sajnos manapság sok divatfajtát egyszerűen kiemelnek a kertekből).

Az állattartás akkor is járhat zavaró hatásokkal, ha egyébként a tartás körülményeivel nincs gond. Egy jól tartott állat vagy állatállomány is lehet zajos, büdös, szökhet, a takarmány vonzhatja a rágcsálókat. Az ilyen esetekre birtokvédelmi vagy szomszédjogi szabályok vonatkoznak, ahol birtokvédelmi eljárásban a jegyző vagy szomszédjogi perben járásbíróság mondhatja azt, hogy az állat zaja, szaga, természetes viselkedésével együtt járó más hatás már nem tartozik a tűrési kötelesség körébe és az állattartónak kötelessége valamit változtatni annak érdekében hogy a szomszédok élete nyugalmasabb legyen. Más típusú eljárásokban akár kártérítés vagy sérelemdíj is követelhető akkor, ha valaki életét az állattartás hosszú idő óta zavarja. Több állatvédő szervezetnek és magánszemélynek segítettünk az elmúlt négy évben az ellene indított jegyzői eljárásban illetve birtokvédelmi perben, közülük talán legemlékezetesebb az Eszkuláp Egyesület ügye, ahol egyébként egy állattartásra alkalmas külterületi övezetben, már korábban kialakított megelőző óvintézkedésekkel telepített menhely ellen volt kifogása néhány lakosnak, de a bíróság végül úgy ítélte meg több körülmény vizsgálata alapján, hogy a menhely működtetésével együtt járó kutyaugatást a külterületen élőknek tűrniük kell.

Milyen törvények vonatkoznak egy kutyatámadásra?

Sajnos az utóbbi időben vissza-visszatérő témafelvetés és kérdésfeltétel a veszélyes kutyák és támadások:

• Mi a helyzet a veszélyes kutyafajtákkal? Vannak-e speciális előírások a tartásukra vonatkozóan?
• Mit mondanak a törvények a kutyatámadásokkal kapcsolatban? Milyen jogi következményei lehetnek, ha egy kutya embert vagy más állatot bántalmaz?
• Milyen következményei lehetnek a kutyatámadásoknak, és mik a gazdi felelősségei ilyen esetekben?
• Hogyan védhetjük meg magunkat vagy a kutyánkat egy másik kutyával vagy állattal szemben (pl: gázspray, gázpisztoly)?

Nincs jelenleg olyan hatályos jogszabály, amely kutyafajtákat eleve veszélyesnek ítélne, és így a tartásukat szigorúbb feltételekhez kötné. Legtöbbször támadások után merül fel egyes adott egyedek vizsgálata, hogy szükség van-e veszélyessé minősítésre (amelyhez szigorúbb tartási feltételek tapadnak). Nemzetközi felmérések szerint a legtöbb kutyaharapás egyébként a labradorhoz fűződik, mivel rendkívül népszerű fajta, így statisztikailag is hozzá köthető a legtöbb családon belüli, harapással járó konfliktus. Illetve akármilyen viccesen hangzik, minősítettek veszélyessé már tacskót is korábban, mivel a gazdája nem tudta megfelelően irányítani, vezetni, és felügyelete alatt megfelelő kontroll alatt tartani, így a kutya veszélyt jelentett másokra nézve, amelyet a szigorúbb tartási körülményekkel küszöböltek ki.

A kutyatámadások a súlyosságuktól függően járhatnak állatvédelmi bírsággal, illetve ha könnyű vagy testi sértés okoznak (ez a sérülés gyógyulási időtartamától függ), akkor akár szabadságvesztéssel is, az állattartónak pedig a polgári jog szabályai alapján vállalnia kell az okozott kár megtérítését. Ha erre önként nem hajlandó, akkor a rendelkezésre álló számlákkal alátámasztva vagy fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményezni, vagy ha olyan komoly a követelt összeg (3 millió forint feletti), akkor polgári pert kell indítani.

Kutyatámadás esetén a megtámadott személy jogos védelmi helyzetbe kerül a büntetőjog fogalmai szerint: jogosult magát megvédeni, ha másképp nem megy, az állat élete árán is. A legálisan tartható önvédelmi eszközök bevethetőek egy kutyatámadás esetén is. A leghíresebb bírósági ítélet a témában talán az, amikor egy ház udvarára beszökött idegen, ismeretlen kutya támadta meg az ott lakó család több tagját, amikor is egyikük az éppen felújítás alatt álló házból kibontott anyagokból kivett egy deszkát és fejbecsapta, amely olyan súlyos sérülést okozott, hogy az állat elpusztult. A bíróság a jogos védelmi helyzetre hivatkozva felmentette az állatkínzás vádja alól azt a családtagot, aki megvédte a támadástól a családját.

Milyen felelősséget tartozik a gazdi a kutyájáért?

A kutyák által okozott károk és balesetek kapcsán gyakran felmerül, hogy

• Milyen felelősséggel tartozik a gazdi, ha a kutyája kárt okoz valaki más tulajdonában vagy személyében?
• Mi a teendő, ha a kutyánk balesetet okoz, például közúti balesetet? Milyen felelősség terheli a gazdát ilyen esetben?
• Hogyan alakul a jogi felelősség, ha a kutyánk elszökik és kárt tesz? (növény, autónak nekiszalad, felborít egy gyereket stb.)?

A polgári jog szerint az állattartó köteles az állata által okozott kárt megtéríteni, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy az állat tartásával kapcsolatban nem hibázott. Érdekes tehát ez a polgári jogi szabály, nem a konkrét eset kapcsán vizsgálja, hogy mit tett vagy mulasztott az állattartó, hanem általában. Tehát egy konkrét támadás esetén a kártérítési igény szempontjából nem az a kérdés, hogy az állattartó beavatkozott-e, próbálta-e szétszedni a verekedő kutyákat vagy éppen próbálta-e támadó kutyáját leszedni a megtámadott emberről, hanem az általános, elvárható állattartási körülményeket kell vizsgálni. Megakadályozta-e szökését, biztonságos volt-e a tartási hely, pórázon volt-e az állat stb. Érdekes tehát, hogy a felelős állattartással nem csak pusztán az állatnak teszünk jót, de egy lehetséges kártérítési ügyben is kimentési ok lehet, hogy mi állattartóként nem hibáztunk. A kártérítési felelősség úgy alakul, mint más esetekben: vállalnunk kell, hogy a mi kutyánk tett kárt valamiben, elérhetőségeinket megadni, aztán a károsult jelentkezik az igényeivel, amiről mi eldöntjük, hogy jogosnak érezzük vagy sem, részben vagy egészben kifizetjük vagy sem. Dönthetünk tehát úgy, hogy bizonyos igényeket nem érzünk jogosnak és nem vagyunk hajlandók kifizetni, azzal, hogy tudomásul vesszük, emiatt hivatalos eljárás indulhat ellenünk. A legjobb mérce talán az, ha arra gondolunk, mi milyen kártérítéssel volnánk elégedettek fordított helyzetben.

Hétköznapi részletszabályok az utazás és közterületi szabályok körében:

• Milyen jogszabályok vonatkoznak a kutyák utaztatására, például tömegközlekedésen vagy repülőgépen?
• Kutyatulajdonosként milyen jogi szempontokra kell figyelni, ha külföldre utazunk a kutyánkkal?
• Hogyan kezelik a hatóságok a kutyák által okozott közterületi szennyezést? Mi a gazda kötelessége, és milyen büntetések lehetnek?

Tömegközlekedési eszközökön, illetve repülőgépen a kutyára kirótt külön díj mellett érdemes előre tájékozódni a cég szabályzatából, hogy hogyan szállítható szabályosan állat. Külföldre utazás esetén fontos elhatárolás, hogy unión belül vagy kívül utazunk-e, ezzel kapcsolatban részletszabályokat a NÉBIH oldalán találhatunk, hogy milyen típusú oltásokkal és az utazás kezdő időtartalma előtt mennyivel kell beadatni, illetve hogy milyen esetleges további plusz regisztráció szükséges az útlevél mellett.

A közterületi szennyezés szabálysértésnek minősül, leginkább tettenérés esetén szoktak helyszíni bírságot kiszabni közterület-felügyelők. Külföldön vannak viccesnek tűnő példák, Izraelben például létrehoztak egy DNS-adatbankot, amellyel össze tudják vetni az utcán heverő kutyagumit és ez alapján megbírságolni a gazdát. Az út közepén hagyott ürülék alapvetően csak bosszantó dolog, de ha féreghajtáson át nem esett kutya hagyta ott, cipőtalpunkon akár komoly fertőzéseket is szétvihetünk a településen vagy akár távolabb is.

Mi a helyzet a gazdátlan kutyákkal?

Végül a napjainkra egyenesen divatszakmának, karriernek számító állatvédelmi kérdésekről a kutyák átadása, elhagyása és mentése kapcsán:

• Mi a helyzet az elhagyott vagy gazdátlan kutyákkal?
• Milyen jogi lépéseket tehet egy állatvédő szervezet vagy magánszemély egy ilyen kutya megmentéséért?
• Milyen jogi kötelezettségei vannak egy gazdinak, ha eladja vagy átadja a kutyáját valaki másnak?
• Hogyan szabályozza a törvény a kutya chipelését, nyilvántartását és az esetleges elveszett kutyák megtalálását?
• Mit tehetünk, ha állatkínzást gyanítunk?

Talált állat felett a polgári jog szabályai szerint tulajdonjogot szerezhetünk, ha a találás napjától eltelt 90 nap és mi mindent megtettünk annak érdekében (tehát minimum igazolható módon hirdettük közösségi oldalakon), hogy a tulajdonos előkerüljön. Gond akkor szokott lenni, amikor elsősorban divatfajták esetén egyszerre több eredeti tulajdonos (vagyis annak látszó személy) kerül elő és állítja, hogy övé az állat. A találás nemcsak rózsaszín csillámos állatmentés, hanem komoly jogi felelősség: a találóra hárul az a nehéz feladat, hogy eldöntse, az elé tárt bizonyítékok alapján az eredeti tulajdonos jelentkezett vagy nincs erről meggyőződve és nem adja át az állatot.

Az állatkínzás jogilag többfajta dolgot takarhat: állatelhagyást, állatelűzést, állatkitételt, állatkínzó módon szaporított állatokat, állatviadalt, mérgezett csalétkek kihelyezését, attól függően mivel találkozunk, érdemes az adott témára specializálódott állatvédő szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, illetve a konkrét lépések megtételében egyesületünk is tud tanácsot adni.