Jó is, meg nem is - Véget ért a nyári szünet

Te vártad jobban az iskola- és óvodakezdést vagy a gyerekeid? Csak őszintén!

A nyárnak annyira hirtelen lett vége, hogy még nem is volt időm felocsúdni belőle. Mióta a szerepeim köre egy Anya szereppel is bővült pár éve - akinek a csemetéi bizony nyári szünetelnek – azóta teljesen más megvilágításba került ez az időszaka az évnek.

A két kisfiam még pont abban a korban van, akik engem igényelnek – így ilyenkor nincs mit tenni és úgy kell alakítani a napokat és a még hosszabb heteket, hogy kedvükre tegyek és jövün- megyünk egész nyáron.

Azt kell mondjam, összeszoktunk. Meglett a ritmusunk és szeretem, ahogy én is lazábbra fogtam a sajátomat.

Amennyire nyár elején „ijesztő” a hosszú nyár - és napokig azon pörgetem az agyam, merre fogom vinni őket és mivel töltjük ki azt a rengeteg időt - most így, szeptember beköszöntével már sajnálom, hogy vissza kell vigyem őket.

Azt kell mondjam összeszoktunk. Meg lett a ritmusunk és szeretem, ahogy én is lazábbra fogtam a sajátomat. Ha kellett velem jöttek a „dolgozóba” és végig várták a sajtótájékoztatókat vagy éppen a képzéseket, amiket meg kellett tartanom.

Amikor együtt voltunk, sokkal jobban láttam rajtuk, mennyit számít még a jelenlétem – milyen jól el tudnak már játszani együtt és sokkal megértőbbek voltunk egymással – mint a rohanós hétköznapokban - mikor mindenki máshol tölti az ideje nagy részét. Most, hogy közeleg az évkezdés és a hét nagy részét külön fogjuk tölteni; felértékelődik bennem, hogy mennyire fontos és jó időszakot hagytunk magunk mögött.

Nem volt senkinek jelen a ráhatása, csak az enyém, vagy a férjemé. Ez rengeteget számított abban, hogy nyugodt légkört teremthessek nekik és magunknak. Érezhetően kevesebb volt a vibrálás - a ki milyen műsort nézett és Ő miért nem nézheti, vagy melyik játékot kapta meg valaki, ami neki nincs, de kell azonnal. A társak ráhatása elkerülhetetlen, amint intézménybe kerül a gyerek – számomra ez a pár hét együtt megmutatta, mennyire jól kiiktatható és azért még mindig ad a mi szavunkra is!

Persze olyan dolgok is vannak, amik nem fognak hiányozni – mint például a délutáni alvásokért való könyörgések. Az éppen aktuális kedvenc hangos mese – amit már én is kívülről tudok. Annak a magyarázata, hogy miért nem eszünk fagyit reggelire és persze a nyár kedvenc kérdése, amire soha senki nem tudta a választ: "Mi legyen ma az ebéd?"

Kattintsatok a galériára néhány aktuális ebédötletért, ha már Ti is kifogytatok belőle!