Előfordult már, hogy nem tudtál befejezni egy munkát, egy esszét vagy akár csak egy karácsonyi ajándékot, mert úgy érezted, nem úgy sikerült, ahogy eredetileg szeretted volna?

Mindannyian – vagy legalábbis nagyon sokan – átesünk ezeken a kríziseken, de szerencsére épp az ilyen tapasztalatoknak köszönhetően könnyű felismerni: a túl magasra tett léc sokszor többet árt, mint használ! Nézzük, miket kell tudatosítanod ahhoz, hogy a munkád – bármi is legyen az – színvonalas legyen és te is elégedett legyél az eredménnyel:

A perfekcionista hozzáállás elkerülése nem jelenti azt, hogy nem végzel minőségi munkát.
A perfekcionizmus ellentéte nem feltétlenül a hanyagság vagy a linkség. „Évekbe telt felismerni, hogy túl sok festéket használok a vásznon, túl harsány színeket, mert annyira óhajtom a közönség tetszését – meséli egy festőművész barátnénk, Evelin. – Rájöttem arra is, hogy túl sokat festek, főleg egy-egy önálló kiállítás előtt. Azt képzeltem, hogy 50 kép alatt senki nem jön el. Amióta kicsit lazábban végzem a munkámat, sokkal jobb a közérzetem és jobban is szeretem, amiket csinálok."

Mit jelent számodra egyáltalán a „tökéletes" szó?
Lehetséges, hogy a tökéletesség iránti túlzott igény nem más, mint a félelem mások ítéletétől? Nem lehet, hogy attól tartunk ilyenkor, hogy talán nem fog mindenkinek tetszeni a szobabelsőterv vagy a szemináriumi dolgozat vagy... az esküvői ruhánk?
Ahogy a tinybuddha.com bloggere írja, „amikor egy új posztot írok, soha nem azt képzelem el, hogy mit fog szólni a dalai láma vagy a nagymamám, ha olvassa a művem. Pedig ők valószínűleg ilyesmit mondanának: 'Csodálatos a kreativitásod, amellyel kifejezed magad és az, hogy mindezzel segítesz is másokon.' Ehelyett cinikus újságírók arca lebeg a szemem előtt, amikor dolgozom, és a sok névtelen, dühös fórumozó, akik majd biztosan utálni fogják, bármit olvasnak is tőlem. Ezt nem lehet megúszni; de miért őket használom mércének?"

Amire szükséged van: konstruktív perfekcionizmus
„Az igazi tökéletesség tökéletlenségeink elfogadása" – mondta Szent Ágoston, és milyen igaza volt. Nézzük, hogyan válhatnak minél produktívabbá a mindennapjaid úgy, hogy még te is elégedett legyél a teljesítményeddel (és nem mellesleg még jól is érezd magad közben):

1. Keress mestereket.
Nem kell feltétlenül világhírű jógira gondolni, bárki megteszi, akitől tanulhatsz: egy fitneszedző, a bábkészítő szakköröd vezetője vagy akár a szomszéd néni, aki messze földön híres a főztjéről... Ki tudja, lehet, hogy mások tőled is tanulhatnak ennyit.

2. Sportolj.
A sport számtalan előnye mellett – itt van 60 – arra is alkalmas, hogy jól látható, kézzelfogható modellként szolgáljon más célok eléréséhez. A múlt héten háromszor edzettél és már sokkal fittebbnek érzed magad, de azért még mindig messze az áhított testalkat? Gondolj arra, hogy félévnyi heti háromszori edzéssel mi mindent érhetsz el! És hogy a kitartó edzésmunka miben hasonlít a szakmai életedben kitűzött célokra. Lehet, hogy azon a téren is tudnál pontosabban tervezni? És így tovább.

3. Ne add fel!
Ez a rész egyszerű.Ha már az elején feladtad volna, csak mert nem tökéletes, akkor most sehol se tartanál. De csak végiggondolni egyszerű, egész más dolog valóban tartani is magad hozzá!

4. Élj a jelenben!
Ahelyett, hogy azon sápítoznál, milyen sok pénzt kell még összespórolnod a téli sítúrára, örülj annak a kevéske összegnek, amit már sikerült félretenned! Koncentrálj mindig az adott részeredményre, a pillanatra, amiben vagy, miközben a cél felé haladsz, és élvezd az odáig vezető utat.