Kevesen tudják viszont, hogy hazánkban is ez idő tájt, a török hódítással együtt jelent meg a kávézás, ám akkoriban még nem örvendett különösebb népszerűségnek. Csak később, amikor a katonatisztjeink és a magyar nemesség gyakran vendégként fordult meg a bécsi udvarban. Akkor vált igazán kedveltté a kávé fogyasztása.

A KoffeinService blogbejegyzésének köszönhetően most áttekintjük a kávézás magyar vonatkozásait.

A magyar kávéházak megjelenése

Hazánkban az első pesti kávéház 1714-ben nyílt meg, mely azonban még nagyon távol állt attól, ahogyan ma elképzelünk egy kávézót. Ezt követően, a kávé térnyerésével sorra tűntek fel a kávét áruló vendéglátóhelyek, így Budapesten már az 1900-as éveket megelőzően több mint 500 kávéház és legalább ennyi kávékimérő üzemelt. Ezáltal a főváros a “kávéházak városa” lett, csakúgy, mint Bécs.

A kávézás már nem csak a fekete ital elfogyasztását jelentette, hanem társasági eseménynek számított, így a neves kávéházak a kulturális és szellemi eszmecserék helyszínévé váltak. A párizsi szalonokhoz hasonlóan, hazánkban a kávéházak biztosítottak teret a különböző generációk értelmiségeinek találkozásához, a feltörekvő tehetségek és a már tapasztalt mesterek beszélgetéseihez.

Ezért is köthető több neves kávés helyszín az irodalmi élet felvirágzásához. Az Országház kávézó például nagy íróink egyik törzshelye volt, Ady Endre is itt vetette papírra számos versét. A Nyugat a Centrál kávéházban kelt életre, a gyönyörű New York palota pedig a színházi élet szereplői által kedvelt hely volt.

A hanyatlást követő átalakulás

A világháborúk - ahogyan minden mást is - alaposan megtépázták a magyar kávéházak működését. A patinás helyek bezártak, az enyészeté lettek. A harcok lezárta után a nyüzsgő szellemi élet központi alakjai már nem tértek vagy térhettek vissza a korábbi szokásaikhoz, így a kávéházak közönsége teljesen megváltozott, és a korábbi atmoszféra örökre elveszett.

Ezen az eszpresszó 1930-as évekbeli megalkotása sem változtatott, a kávéházak élete csak lassan, apránként kapott új erőre, legfőképpen a rendszerváltás után.

Az újonnan létrejövő kávézók és a nagy nemzetközi láncokhoz tartozó egységek már egészen más stílust hordoznak, az általuk kínált széles választék azonban kedvez a kávézás szerelmeseinek.

A 2000-es évek óta hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek a kávéfogyasztás tradícióihoz visszanyúló, barista mesterek által készített italok.

A régi nagy kávéházak felújítása és újraélesztése révén bepillantást nyerhetünk abba a hangulatba, mely egykor ezeknek a helyszíneknek a lelkét jelentette. Ilyen pompás környezetben, egy friss újságot olvasgatva vagy a barátainkkal beszélgetve még ma is átjárhat minket az elmúlt korok szelleme.

A kávézás rituáléja a világ 10 országában – te melyiket próbálod ki?