Szabályos ciklus

Sok nő elmondhatja manapság, hogy óramű pontosan jön meg a menstruációja, vagyis a ciklusa rendszeres. Ám ez pár száz évvel ezelőtt nem volt jellemző. A nők rendszertelenül menstruáltak, melynek leginkább az alultápláltság és a vitaminhiány volt az oka. Kevés tápláló élelmet fogyasztottak, sok nő valószínűleg vitaminhiányos volt, betegségekben és testi kimerültségben szenvedhettek, sokszor nehéz fizikai munkát végeztek, ami extra megterhelést jelentett a női szervezetnek. Olyan, hogy egészséges és biztonságos munkakörülmény, nem létezett. Mindennapos volt a stressz, mely köztudottan kibillenti a hormonális egyensúlyt, és késleltetheti vagy felgyorsíthatja a menstruáció kezdetét.

De mind a betegségek és a hiányos étrend ellenére a nők mindig menstruáltak. Lássuk az ókorban hogyan vészelték át a nők ezeket a napokat.

Tampont használtak

Több feljegyzés is utal arra - igaz minden bizonyíthatóság nélkül - hogy az ókori világban a nők olyan eszközöket használtak, melyek a mai modern intim higiénés termékekhez hasonlónak tűntek. Az ókori görög orvos, Hippokratész, akit az orvostudomány atyjaként ismerünk, egyik-másik feljegyzésében mintha említene olyan eszközt, melyet a nők készítenek maguk pálcikából és puha szöszökből, mely egyfajta primitív tampon meglétére utalna. Az egyiptomi nők papiruszszálakból álló tampont használtak, míg a római nők lágy pamutból szőtt eszköz segítségével fogták fel a vért- árulkodik néhány bizonytalan forrás a női menstruációról. Ezek a leírások csak feltételezésen alapuló elméletek. Ellenben a betét használatát egy római lelet igazolta: olyan nő maradványára leletek, mely vászon nadrágjára pamutpárna volt erősítve.

Ezeket a menstruációs textil/pamut betéteket évezredekig használták a nők, mely párnákat egy derékra köthető öv segítségével tartották a lábak között. Ismeretes, hogy I. Erzsébet angol királynő három fekete selyemövvel rendelkezett: ezek biztosították, hogy az egészségügyi ’betétek’ megfelelően a helyükön maradjanak.

Megpróbálták elrejteni

A menstruációhoz, mint folyamathoz, bizonyos mértékű szégyen és rémületet is tapadt, melynek oka a vér jelenléte volt. A nők a nyilvánosság elől megpróbálták elrejteni ciklusuk azon pár napját. A középkori Európában édes illatú fűszernövényeket hordtak a nyakukban és a derekukon a nők, abban reménykedve, hogy ez semlegesíti a vér szagát. A gyógynövények erejében bízva, továbbá remélték azt is, hogy a görcsökkel járó menstruációs fájdalom csillapodik.

Amikor megszűnt vagy kimaradt a vérzés

Ha egy nőnek megszűnt vagy kimaradt a menstruációja, akkor ezt rossz hírnek tekintették, hisz a gyermekszülést fontos vallási és társadalmi kötelességnek tartották. Szerencsére az ilyen állapotok orvoslására, legjobb tanácsként a rendszeres szexet és az egészséges táplálkozást javasolták. Ha ez nem működött, akkor a szelídebb gyógymódok között voltak a gyógynövények vagy hüvelyi pesszáriumok, amelyeket gyümölcsökből és zöldségekből készítettek.

Korai menstruációs eszközök

Feltételezhetően, a nők minden korban igyekeztek a vért valamilyen úton-módon felfogni. Betéteket, tamponokat, csészéket vagy más eszközöket használtak. Az 1800-as években viszont, a tisztaság iránti igény megjelenésével a menstruációhoz köthető eszközök is fejlődésnek indultak. Az elegáns hölgyek egy úgy nevezett menstruációs kötényt viseletek a szoknyájuk alatt, mely egy mosható vászon pelenka volt, melyet egy övvel tartottak. Ehhez, hátul egy gumiszerű szoknya csatlakozott.

Menstruációs eszközök fejlődése

A modern egészségügyi higiéniai üzlet (tampon, betét gyártás) akkor kezdődött, amikor a Cellucotton nevű vállalat felfedezte, hogy az első világháború alatt, a sérült katonákat ellátó nővérek, a betegek vérzését elállító/felfogó kötszereket használták saját, menstruációs vérük felfogására. Az eszköz meglepően hatékony volt, így Cellucotton úgy döntött, hogy rááll arra az irányra, hogy nőknek készít ilyen párnaszerű menstruációs eszközt.

A tampont - ahogy korábban is írtuk - gyaníthatóan már az ókori egyiptomiak és a rómaiak is alkalmazták, de az áttörés az 1900-as évek elején jött meg. Dr. Earle Haas amerikai orvos 1929-ben rukkolt elő a tamponnal, mint leghigiénikusabb menstruációs eszközzel. Nyilván működött az eszköz, ám a piacon küzdelmes volt a fennmaradás, nehézségeket okozott a termék forgalmazása, így 1933-ban eladta a szabadalmat. A jogokat Gertrude Tendrich, német bevándorló vette meg, aki később megalapította a Tampex gyárat, ahol kézzel és géppel kezdték gyártani a tampont. Virágzó vállalattá nőtte ki magát a német vállalkozó cége, mely fő terméke, a Tampex nevű tampon ma is amerikai nők millióit segíti ki a nehezebb napokon.

És hogyan szexeltek az emberek régen? Galériánkból az is kiderül!