Nem lehettem több huszonhárom évesnél, amikor ez a béna, mégis emlékezetes kaland megesett velem. Olyan volt, mint egy Kosztolányi-regény egyik jelenete. De hát fiatalság, bolondság – tudjuk jól.

Miskolcról vonattal utaztam a fővárosba, amikor a kupéban megismerkedtem Andreával. Én a kollégiumba mentem a szülői házból, ő pedig a nővéréhez utazott – legalábbis ezt mondta, amikor szóba elegyedtünk. Idősebb volt nálam legalább tíz évvel, vonzó, szexi és csábító nőt kell elképzelni hatalmas barna sörénnyel, világítóan kék szemekkel. Én hülye azt képzeltem, hogy a fiatalos sármom fogta meg…

Flörtölni kezdett velem a kupéban. Megtehette, csak ketten ültünk bent, kevesen utaztak ezen a késői vonaton. Villogtatta rám a szemét, finoman felhúzta a szoknyáját, néha megnyalta a szája szélét – szóval mindent bevetett. A világ császárának képzeltem magam. Rám kattant egy ilyen nő! Hihetetlen! Nem voltam ugyan szűz, szeretkeztem már néhány lánnyal korábban is, de ehhez a bombázóhoz egyik kalandomat sem hasonlíthattam.

Utólag visszagondolva persze elég átlátszó volt a műsor, Andrea alaposan túljátszotta a szerepét. Legalábbis ami a bevezetőt illeti. De akkor semmit sem gyanítottam.

Andrea megvárta, amíg bejön a kalauz és elkéri a jegyeinket. Miután elment, hirtelen felkelt az ülésről, behúzta a sötétítő függönyöket, és gyors mozdulattal nekilátott lehámozni a nadrágomat. Mire magamhoz tértem, már erősen dolgozott rajtam. Bevallom, meglehetősen nagy szerszámmal áldott meg a tervező, és ezt rögtön díjazta is egy elismerő pillantással. Nem kellett sok, nem is védekeztem persze, úgyhogy hamarosan rám ült, és mozogni kezdett. Még soha nem találkoztam ennyire rámenős nővel, szörnyen imponált az egész. Láttam a szemén, hogy valóban beindult. Benyúltam a blúza alá, ütemesen simogattam a melleit, miközben elárasztott a gyönyör: hihetetlenül szép nő volt. Megfeszült, ahogy cirógattam, és egyre gyorsabban mozgott rajtam, miközben néha hangokat hallottunk kintről, ahogy emberek jöttek-mentek el a fülkénk előtt.

Nagyon izgalmas volt. És nem jött be senki.

Andrea néhány perc múlva hátrahajlott, és egy hatalmas nyögéssel elélvezett. Pár másodperccel később követtem én is. Addig ilyen szenvedélyes jelenetet csak filmekben láttam. És most én voltam az, aki átélte.

Mikor kimerülten pihegtünk egymás mellett, előhúzott egy kis üveg pezsgőt és két poharat a táskájából. Erre iszunk, mondta. Te mindig ilyeneket hordasz magadnál, kérdeztem elhűlve. Nem válaszolt, csak nevetett, és töltött italt mindkettőnknek.

Feltételezem, a pezsgőben lehetett az altató, mert amikor magamhoz tértem, Budapesten voltunk, és egy kalauz rángatta a vállamat. Kábultan néztem körül: a táskám, a kabátom, a pénztárcám – nem volt sehol. Ahogy Andrea sem.

A szüleim alaposan feldagasztották a bukszámat Miskolcon, úgyhogy nem állítom, hogy kevés pénzem bánta a kalandot. Feljelentést mégse tettem a rendőrségen. Biztos vagyok benne, hogy Andrea – vagy akárhogy is hívták – kimondottan élvezte a velem való együttlétet. Az az orgazmus nem lehetett megjátszás. Nekem pedig életre szóló élményt jelentett néhány perc, még úgy is, hogy – mit kerteljek – az alkalmi szexpartnerem meglopott.

Galériánkban erotikus képeket találsz a Fortepanról!