"Ha most egyéjszakás kalandokba keverednék, nagy pofám lenne, és megmondanám, mit akarok.”
"4 ok, amiért egyéjszakás kaland lettetek"
"11 hiba, amit egyéjszakás kaland után elkövetünk"
"Így tarthatod meg az egyéjszakás kaland után"
Csak három cím a magyar internetről az “egyéjszakás kaland” Google keresésre és a legtöbb cím azt sugallja, hogy a nők csak azért mennek bele, hogy a végén majd jól elvegyék őket feleségül. Persze kicsit túlzok, de tényleg ez a fő sodor. (Egyébként egy kutatás szerint egy bizonyos típusú gén – az ún. kalandgén- felelhet azért, ha az ember lánya vagy fia hajlamosabb belemenni az egyéjszakás kalandokba.)
De vissza az eredeti történethez: egyetemista koromban egyetlen egyéjszakás kalandom volt, de nekem az nem nagyon jött be. Aztán legközelebb 30 éves korom környékén szálltam be újra ebbe a műfajba, egészen odáig hosszú távú partnereim voltak. Aztán egy érzelmileg silány kapcsolatom után átszakadt a gát. Csak kalandozni szerettem volna: semmi komoly, no boyfriend, no girlfriend.
Ezekben az egyéjszakásokban leginkább a megismerkedés, az eljutás az “akarom-akarod” pillanatig volt a legizgibb. Aztán onnantól nem igazán szereztem életre szól élményeket. A probléma az volt, hogy nekem többnyire nem volt orgazmusom és a partneremet nem igazán érdekelte, hogy van-e. Persze a sajátjáért mindent megtett, az enyém annyira nem volt fontos. Sajnos akkoriban még nem voltam ennyire őszinte szexkommunikátor. Meg sokkal szégyenlősebb voltam és elmondani egy pasinak, akit először látsz, hogy mit is kéne csinálnia, hogy jó legyen… Oké, épp most fekszem le vele, akkor meg?