Vajon meddig marad fenn az emberi faj? Mik azok a tényezők, amik a fennmaradás lehetőségét nehezítik vagy épp megkönnyítik?

Nick Longrich, az angliai Bath EgAz szinte egészen biztos, hogy az emberi faj ki fog halni...de vajon mikor?yetem evolúciós biológusa és paleontológusa nyomán próbáltam vAz szinte egészen biztos, hogy az emberi faj ki fog halni...de vajon mikor?álaszt keresni ezekre a kérdésekre.

Veszélyeztetett faj

„Mondhatjuk bátran ezt a jelzőt az emberi fajra, ha az ősmaradványokból indulunk ki. Minden nagyobb, melegvérű emlős kihalt, így miért képeznénk mi emberek kivételt?

A melegvérű állatokat nem érintette/érinti jól bármely ökológiai zavar vagy nagyobb változás. Anno a jégkorszak, egy aszteroida becsapódása, majd az általa bekövetkező éghajlat módosulás és a tápláléklánc megszakadása, végzetes következményt generált. A kicsi, hidegvérű állatok hónapokig kibírták és kibírják ma is étkezés nélkül, ellenben a gyors anyagcserével rendelkező állatok sok táplálékot igényelnek, melyet folyamatosan pótolniuk kell. A nagytestű, melegvérű élőlények közé sorolandó az ember is, így a sérülékenység ránk is jellemző.

Mások vagyunk

Hiába, hogy az emberi faj hosszú generációs ciklusa alatt kevés utódot nemz, mely a fajfenntartást nehezíti, mégis populációnk széles körben elterjedt, alkalmazkodó és egyedszámunk kielégítő. Ez utóbbi három érv ad okot bizakodásra, ha fajunk hosszú fennmaradásában reménykedünk.

Az összes kontinensen él ember, az esőerdőtől, a tundrán, sivatagon át a legapróbb szigetekig, így egy nagyobb katasztrófa, mely egy adott területet érintene, nem befolyásolná egy távoli földrész lakosságát. Nagy az egyedszámunk, az emberi biomassza meghaladja az összes vadon élő emlősét. A legrosszabb forgatókönyv szerint alakuló globális katasztrófa szerint is, még ha a lakosság 99 %-a elpusztul, milliók maradnak életben az újraszerveződéshez. Másodszor, mindenevők vagyunk. Több ezer állat- és növényfélét fogyasztunk el. Attól függően, hogy milyen élelmiszer áll a rendelkezésünkre, több növényt, több halat vagy épp több vöröshúst fogyasztunk. Alkalmazkodóak vagyunk. Megtanuljuk és idomulunk egy viselkedéshez, kultúrához. Eszközöket alkalmazunk és a túléléshez a rendelkezésünkre álló tudás birtokában, lépéseket tudunk tenni. Fel tudunk készülni nem várt helyzetekre.

Visszafelé sül el a fegyver?

A túlzott alkalmazkodás azonban veszélyeket is rejt magában. Létrehozhatunk egy olyan világot is, ami rosszabbra fordítja az életet: bolygónkat beszennyezzük, atomfegyvereket hozunk létre, túlnépesedünk egyes tájakon, egyre több lesz a járvány, ráadásul még az éghajlatváltozást is mi magunk generáljuk.

Egy pesszimista forgatókönyv szerint viszont már az megkérdőjelezhető, hogy képesek vagyunk-e úgy élni egymás mellett, hogy a társadalmi rend és a civilizáció széleskörű lerombolása nem történik meg. Innentől kezdve pedig nem az a kérdés, hogy túléli-e az emberiség a következő három vagy háromszázezer évet, hanem hogy tudunk-e annál többet is tenni, minthogy csak túlélünk.

Nézegess csodás képeket bolygónkról! Ugye milyen szép? Vigyázzunk hát rá!