Benedek Tibor példaképe az édesapja volt

benedek tibor,gyász Forrás: Éva magazin / Viszlay Márk
A most elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó az Éva magazin kérdésfeltevésére válaszolva beszélt erről. Olvassátok el, mit mond Benedek Tibor az édesapjáról, Benedek Miklós színészről.

Ahogy az egész ország, mi is gyászoljuk Benedek Tibort, a 47 évesen elhunyt vízilabda-legendát, a magyar vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitányát. Most felidézzük, ahogy arról mesél, ki a példaképe; az alábbi szöveg egy összeállítás részeként jelent meg az Éva magazinban, 2018-ban:

Ha a példaképemről kell beszélnem, egyértelmű, hogy apukámat választom. Szeret sokáig aludni, és egyszer, amikor egy újságíró reggel kilenc és tíz között felhívta, elkezdett vele kiabálni: hogy mer ilyen korán zavarni egy színészt? Ezt csak azért mesélem el, hogy hangsúlyozzam: későn indult ugyan a napja, de onnantól én őt csak dolgozni láttam, titokzatos cigarettafüstbe burkolózva, egészen estig, amikor is elindult a színházba. Készülődésének illatai ma is az orromban vannak, és gyakran eszembe jutottak, amikor magam is mérkőzésre indultam. A borotválkozás szertartása, vagy ahogyan beparfümözte magát: ezek a kis szentségek mind ahhoz szolgáltak körítésül, hogy ő most valami nagy és fontos dologra készül. Ebben nőttem fel: hogy a szenvedélye a munkája, és ez aztán velem is így lett. Egyszer elvitt egy forgatásra, ahol lovas jeleneteket is felvettek. A kocsis szólt nekem, hogy üljek fel a kocsira, szívesen felvisz a hegy tetejére. És akkor apukám, aki pedig elég szabadon nevelt és nem nagyon szólt bele a dolgainkba, azt mondta, hogy nem mehetsz fel! Mit ad isten, a hegy tetején megbotlottak a lovak, és az egész kocsi lebucskázott. Apu mintha megérezte volna…

benedek tibor,gyász,benedek miklós
Forrás: Éva magazin / Viszlay Márk
Benedek Tibor édesapja, Benedek Miklós fényképével az Éva magazinban, 2018-ban.

Egyébként elég hamar elkezdtem színházba járni a darabjaira. Az egyik kedvencem a Csongor és Tünde volt, amelyben apu az egyik ördögft játszotta. Az volt a mániám, hogy előadás után rögtön berohantam hozzá, és belebújtam a jelmezébe. A Budapest Orfeumot is imádtam, ami persze tízévesen érthetetlen dolog, csak szerettem, hogy sokat énekelnek benne és én tudom kívülről az egészet. Egy hatásszünetben be is énekeltem a következő dalt! Na, akkor nagyon mérges volt. Egyébként rettegtem, amikor szigorúan nézett rám, azt kívántam, bárcsak inkább adna egy pofont, de az soha nem történt meg. Az első olyan beszélgetés, amelyre már majdnem mint felnőtt-felnőtt párbeszédre emlékszem, Szentendrén esett meg, ahol együtt ebédeltünk. Tizenhét éves voltam, és három klubba is hívtak: az Újpestbe, a Vasasba és a Spartacusba. El kellett döntenem, hogy melyiket választom. Szakmailag és az én stílusomnak leginkább az Újpest felelt volna meg, de ott már volt két másik játékos a posztomon. Apukám erre azt mondta:

Ha a legjobb akarsz lenni, mindegy, hogy hány ellenfeled van.

Ez nagyon fontos mondat volt nekem akkor, tulajdonképpen az egész karrieremet meghatározta. Ő néha ma is beleszól a vízilabdába, bár fogalma sincs róla. Én viszont semmiképp nem vállalkoznék arra, hogy beleszóljak a munkájába, egyszerűen csak nézőként élvezem a művészetét. Egyedül premierre nem vagyok hajlandó elmenni, annyira izgulok érte…

Styling: Tankó Tekla

Néhány fénykép Benedek Tibor pályafutásáról: