Abban minden szakértő egyetért, hogy az össztársadalmi intézkedések – az iskolák bezárása, a rendezvények lefújása, az otthon maradás és a home office támogatása – segíthetnek lassítani a koronavírus terjedését. Ha egy társadalomban több koronavírusos eset is előfordul, célszerű otthon maradni. Ezért van, hogy több ázsiai országban, az Egyesült Államok legsúlyosabban érintett részein, Olaszországban és még néhány más országban is kijárási tilalmat léptettek életbe.

De mit is csináljanak azok, akik egész nap otthon vannak? És mi köze ennek a születésszámhoz?
„Rengeteg anekdota szól arról, hogy megnő a szülési kedv olyan események után, amelyek az embereket otthon maradásra kényszerítik” – mondja az amerikai Dr. Michael Cackovick szülész-nőgógyász. „A tudományos kutatások azonban nem jutottak egyértelmű eredményre, amikor vizsgálták a jelenséget.”
A baby boom egy jól dokumentált jelenség, ami kilenc hónappal olyan események, például hóviharok és hurrikánok után történik, amelyek hosszan tartó otthon maradásra kényszerítik az embereket. 2013-ban az amerikai CBS News számolt be arról, hogy kilenc hónappal a Sandy hurrikán után több keleti parti kórházban is megugrott a születésszám. De hasonló történt a The Boston Globe szerint egy 1978-as New England-i hóvihar után kilenc hónappal is.
Cackovic szerint az okok között lehet „a veszteségre adott emberi reakció éppúgy, mint a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés megszűnése, és természetesen az otthon ragadásból következő megnövekedett szexuális aktivitás is.”

Kilenc hónappal azután, hogy 2017-ben a Harvey hurrikán Texas partjainál pusztított, a helyi kórházakban szintén több gyerek született, ám ennek nem csupán a vihar átvészelése miatt együtt töltött extra idő volt az oka. A houstoni Brooke Rodriquez lánya napokkal a vihar után fogant, amikor ő és a férje együtt hozták rendbe elárasztott otthonukat.
„A természeti katasztrófák nagyon összehozzák az embereket – és ez a hazástársakra is igaz” – véli Rodriquez. „Mivel sokkal jobban rászorultunk egymás támogatására, érzelmileg is jobban egymásra hangolódtunk, mint más, átlagos hétköznapokon.”
Logikusnak tűnhet, hogy hasonló csúcsot érjen el a születésszám a koronavírus miatt bevezetett karantén hatására is, de persze van néhány kérdőjel is. Az 1918-1919-es influenzajárványt követően (amelyet spanyolországi eredete miatt spanyolnáthának is szoktak nevezni) 1920-ban óriási baby boom volt Norvégiában. A kutatók szerint viszont nem elhanyagolható előzmény, hogy a spanyolnátha és az, hogy a háború alatt a katonák nem tudtak a családjukkal találkozni, 1914 és 1919 között nagy visszaesést okozott a születésszámban. Az első világháború 1918-as befejezését követő 1919-1920-as baby boomot ezért számos országban megfigyelhették a kutatók, például Dániában, Svédországban, Norvégiában és az Egyesült Államokban is.

Ám miközben persze észszerű feltételezni, hogy a hazatérő katonák okolhatók a baby boomért, egy 2011-es kutatás szerint az 1920-as norvég baby boom okai között találjuk azt is, hogy a járvány hatására megnövekedett a korai vetélések száma (a fertőzött nők ugyanis nagyobb arányban vetéltek el). Vagyis a járvány lecsengése után a nők újra egészségesek voltak és így nagyobb arányban képesek lettek kihordani a gyermeküket – ez azonban nem olyasmi, ami a koronavírus kapcsán is felmerülhetne. A COVID-19 vírus ugyanis leginkább az időseket veszélyezteti, illetve kortól függetlenül mindenkit, aki súlyos betegségben – például valamilyen szív- és tüdőbetegségben vagy diabéteszben – szenved.

Hála a modern technológiának és az orvostudománynak, ha a koronavírus után baby boom lesz, az nem a spanyolnátha utáni boomra, hanem azokra a születésszám-növekedésekre fog hasonlítani, amelyek a természeti eseményeket, például a hóviharokat és a hurrikánokat követik. Ahogy Cackovic mondja, az ilyen szituációk a veszteségre adott emberi reakcióként közel hozhatják egymáshoz az embereket, és ezt a tudomány is igazolja. Egy 2012-es tanulmány szerint míg a stresszre adott jellemző viselkedési és pszichológiai válasz a „küzdj vagy menekülj” stratégiája, addig olyan helyzetekben, ahol a stressz közösségi együttműködésre indít, az egyes ember reakciója gyakran inkább a „gondoskodj és barátkozz” stratégiáját követi. Ezért van, hogy egy közösségi stresszhatás képes összehozni az embereket, és ezt támasztja alá Rodriquez elmélete is arról, hogy egy katasztrófa hatására közelebb érzed magad a körülötted lévőkhöz.
Nem lehetünk biztosak abban, vajon lesz-e járvány utáni baby boom a koronavírusos kijárási tilalmak hatására. De kilenc hónap múlva talán már tudni fogjuk, igaz-e a fentebb vázolt elmélet vagy sem.

Következzen tíz további tudományos érdekesség a szexről: