Ezt éreztem akkor, amikor majdnem 100 kilósan éltem az életem. Szégyelltem magam! Nem tudtam elfogadni magam, sírás kerülgetett, valahányszor emberek közé kellett mennem.

Sokan élnek ezzel a kétségbeeséssel, ezt onnan tudom, hogy elképesztően gyakran keresnek meg a kéréssel: meséljem el, én miként szántam rá magam, hogy kioperáltassam a gyomrom 85 százalékát. Nagyon nehéz döntés volt! Ám már nem csak a gátlások jelentettek problémát, az egészségem lett a tét – asztmásként kapkodtam a levegőt, ezt a nagy súlyt cipelni már komoly teher volt a szervezetemnek, és az ízületeim is fájtak.

„Szeretnék még élni – szeretnék még jól élni!” Ezt éreztem folyamatosan és ennek reményében szántam rá magam a drasztikus műtétre. Annyira el voltam keseredve, hogy az endokrinológusnál a viziten már csak bőgni tudtam.

Van egy csomó evolúciós szempontból „roppant hasznos” tulajdonságom, például a makacs zsírtartalékolás és a lassú fogyás képessége. Sajnos a mai világban, ahol az étel könnyen elérhető és nagy mennyiségben áll rendelkezésre, ezek az adottságok idejétmúltak bizonyultak – erről is mesélek a videóban, amiben kíméletlenül őszintén beszéltem arról, hogy miként éreztem magam a bőrömben a csőgyomor műtét előtt.

Ha lemaradtál volna Adele bámulatos fogyásáról, a galériára kattintva megnézheted a legnépszerűbb teóriákat, hogy milyen módszerrel sikerült elérni az eredményt.