Mielőtt nagyon belemennék a témába, azt el kell mondjam, hogy én vegánként az utóbbiak táborát gyarapítom, magyarán az én növényi étrendembe nem fér bele a mézfogyasztás. Ettől függetlenül a következőkben próbálom minél objektívebb, hiteles forrásokra támaszkodva körbejárni a vegánok kontra méz kérdést.

Mi a méz és hogyan készül?

A méz egy melléktermék, amit a méhek állítanak elő beporzás közben. Lehet, hogy eddig nem tudtad, de a méheknek valójában két gyomruk van, az egyiket a táplálkozás során használják, a másik az úgynevezett mézgyomor, amiben a nektárt mézzé alakítják. A méhek tehát először begyűjtik a növényi nektárakat, amiből a hozzáadott saját anyagaik segítségével gyomrukban mézet készítenek, majd ezt a mézet elraktározzák, dehidratálják és lépekben megérlelik.

Mi a baj a mézzel?

A mézet a méhek saját maguk számára készítik. Ahhoz, hogy te aztán a kenyeredre tudd kenni, először el kell tőlük venni… És hát pont ez a mézzel a probléma. Az emberi fogyasztásra szánt mézek betakarítása az állatok kizsákmányolásával jár együtt, ez a folyamat pedig szembe megy a veganizmus alapvetéseivel. A veganizmus ugyanis egy állatjogi mozgalom, ami arra törekszik, hogy – amennyire csak megvalósítható - kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját, illetve a velük szemben étkezési, ruházkodási vagy más célból elkövetett kegyetlenségeket.

A méznek ráadásul rendkívül fontos funkciója van a méhek életében: ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal látja el a rovarokat, és természetes antibiotikumként is működik. A rovarok azért készítik és raktározzák el a mézet, hogy télen, az ínséges időkben táplálékul szolgáljon a számukra és egészségesek tudjanak maradni. Ahhoz tehát, hogy az állatok telente ne haljanak éhen, a méhészek egy kis trükkhöz szoktak folyamodni: a kaptárból begyűjtött méz helyére általában szacharózt vagy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tesznek. Persze gondolhatnánk, hogy ezzel akkor minden el van intézve, a méhek nem halnak éhen és mi is probléma nélkül ehetjük a mézes kenyerünket, ám egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. A gond az, hogy a helyettesítő szirup értelemszerűen nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amikre az állatoknak szükségük lenne, így bár igaz, hogy éhezni nem fognak, de az egészségük már nem lesz biztosítva. Ma már tanulmányok is bizonyítják, hogy a mesterséges édesítők ártanak a méheknek, és nem csak legyengítik őket, de komoly genetikai elváltozásokat is okozhatnak a szervezetükben.

Mindez már önmagában, az állatok jólléte miatt is elég problémás, de ne feledkezzünk el a tágabb képről, a mézbegyűjtés környezeti hatásairól sem. A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak nem csak a természet, de vele együtt az emberi civilizáció számára is. Ha a méhek kihalnak, az emberek sem számíthatnak sok jóra. Az utóbbi években a növényvédő szerek használata és az élősködők terjedése miatt a méhpopuláció már így rohamos pusztulásnak indult - a méhek szervezetének legyengítése pedig csak tovább rontja a helyzetüket.

Akkor vegán a méz?

A vegánoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a méhészet nem csak etikailag megkérdőjelezhető, de még a méhek egészségét is károsítja. És bár a vegán közösségben folyamatosan megy a vita a mézről, bármennyire is fáj, be kell látni, hogy nem. A méz fogyasztása nem vegán.

Nem kell kétségébe esni, van alternatíva!

Jó, hír, hogy ma már rengeteg növényi alapú opcióval ki lehet váltani mézet, mutatom is a kedvenceimet.

Kattints a galériára!