Karácsonyi stressz vagy varázslat? Körülnéztünk, ki hogyan éli meg az ünnep előtti heteket
Forrás: pexels/Nicole Michalou
Mindenki másképp készül az év legnagyobb és legmegosztóbb ünnepére: vannak, akiknek a családi hagyomány a minden, másoknak a közösség, a kreativitás csillogtatása vagy épp a kikapcsolódás, a pihenés adják a legnagyobb feltöltődést. Különböző mikro-élettörténetek következnek, melyek reményeink szerint megmutatják, hányféleképpen lehet várni – vagy épp elutasítani – ugyanazt a pillanatot: amikor a karácsony szelleme visszavonhatatlanul bekopogtat az ajtónkon.
Éva, háromgyerekes anya (40)
Számomra az advent igazi logisztikai kihívás. Már november végén listázom a teendőket, mert különben elúszna minden. A menü összeállítása mindig komoly stratégiai feladat, hiszen a gyerekek különböző ízlését is figyelembe kell venni, a mézeskalácsot és egyes sütiket előre elkészítem és lefagyasztom, így az ünnep napjára a főfogások maradnak. A gyerekekkel sokszor olvasgatunk karácsonyi meséket, hogy megfelelően hangolódjunk: ők már nagyon várják a szentestét.
Mirtill, szingli (25)
A karácsonyhoz felemás érzések fűznek: inkább a hangulatteremtésről szól nekem, mint a nagy családi összejövetelekről. Szeretem a fényfüzéreket, tele is van velük a lakás, és több barátnős összejövetelt szervezek ilyenkorra. A legtöbb ajándékot amúgy én készítem: a gyertyák, a kézműves díszek, a személyre szabott, környezetbarát csomagolás alap. Szenteste azért ellátogatok anyukámékhoz is.
Bea, nagymama (70)
Kisgyerekkorom óta a hagyományok ápolásához szoktattak. Már december elején összeállítom a bejglitésztát, ami szigorúan a nagymamámtól örökölt recept szerint készül. Hónapokkal korábban átgondolom, melyik unokámnak mi okozna örömet, szeretem a lassú, ünnepélyes készülődést, a sütés-főzést, az ételek illatát. A menyem szerint túl sokat csinálok, de inkább legyen több, mint hogy valaki éhen maradjon.
Vica, egyetemista (20)
Kollégiumi környezetben élek, ahol mindig az olcsó és kreatív megoldásoké a főszerep. LED-ek, papírdíszek, mákos guba, ilyesmik az advent kísérői. A családnak online rendelek ajándékot, persze még időben, nehogy ne érkezzen meg karácsonyig. Az év végi vizsgaidőszak miatt szeretem amúgy leginkább a karácsonyt, mert az azt jelenti, hogy már vége – kivéve, ha még januárra is átcsúszik valami.

Ferenc, kisgyerekes egyedülálló apa (35)
A feleségem sajnos meghalt, ezért a készülődés döntően a gyerekem öröméről szól. Adventi kalendáriumunkban minden napra jut valami jó kis közös program a fagyizástól a mozik át a korcsolyázásig. A kislányom szeret kézműveskedni, ezért sokat rajzolunk, festünk, hajtogatunk otthon, és általában így készül a díszek többsége is.
Hédi, nyugdíjas tanár (68)
Lehet, hogy hülye vagyok, de a mai napig szeretek kézzel írt ünnepi lapokat küldeni a legkedvesebb régi tanítványoknak és a barátaimnak. Általában hálásak érte. A szentestét a lányommal és az unokákkal töltöm, mivel a férjem sajnos meghalt már.
Áron, diák (16)
Karácsony? Hát… a barátokkal játszunk online, már ameddig a szüleim megengedik. Jó persze, hogy kapok ajándékot, főleg, ha tetszik is. De a többi része nem különösebben izgat.







