Karácsonykor mindenkit átjár a szeretet, és még az is megenyhül az ünnepi körforgásban, aki egyébként valamiért nincs jóban a világgal. Ezen a szent napon családok milliói ülnek le a karácsonyi ebédhez és vacsorához, hogy méltón köszöntsék az ünnepet. Jó kedv, idilli családi pillanatok, kapott és adott ajándékok, mennyei csemegék és természetesen az ikonikus karácsonyfa – ezek az elemek szinte mindenkinél jelen vannak ezen a fényűző ünnepen. Sokszor azonban annyira nem látunk ki a bejglisütésből és a töltött káposzta elkészítéséből, hogy bele sem gondolunk, pontosan mit ünneplünk karácsonykor, mit is jelent igazából ez az ünnep, és a karácsonyhoz köthető szimbólumok miért azok lettek, amik?

Néhány érdekesség a karácsonyról

Például itt van a karácsonyfa kérdése, azaz az, hogy mégis miért fenyőfát díszítünk fel karácsonykor? Nos, elsősorban azért, mert örökzöld, mely az embert minden időszakban jó kedvre derítette. Másodszor, már a középkorban is misztikus tulajdonságokat tulajdonítottak neki, ugyanis úgy vélték, a fenyők távol tarják a szellemeket, a gonoszt és a betegségeket. A karácsony és a fenyőfaálltás a 15. században fonódott össze, és a legendák szerint Luther Márton volt az első, aki gyertyákkal díszítette fel az örökzöld fenyőket, ám a díszek felaggatásával várni kellett a 19. századig.

A karácsonyfák ikonikus fényfüzérei később jelentek meg, ugyanis az első időkben még gyertyák ékesítették a fákat, amik semmilyen szempontból nem minősültek jó ötletnek. Hamar elégtek, és a tűlevelek gyakran lángra kaptak egy óvatlan pillanatban, ha nem figyeltek oda az emberek. Aztán elérkezett 1882 és Edward Johnson mérnök, aki 80 darab kék és piros elektromos izzót készített a fájára, ezzel feltalálta a mai fényfüzérek alapjait.

Aztán itt van a mennyei szaloncukor is, mely sokaknál kerül a fa alá vagy a karácsonyfára az ünnepek alatt. Őse a fondant cukor volt, melyet a 19. századtól kezdtek el szélesebb körben előállítani. Régen a karácsonyfát a szalonokban állították fel, a fára pedig később ez az ízletes csokibevonatú töltött csemege fel is került, így lett a neve szaloncukor. Tömeges legyártása és géppel való elkészítése, illetve csomagolása Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes nevéhez köthető – nem túl meglepő módon.

Bár ezek a hihetetlen tények olyan rendhagyó érdekességek, melyeket nem tanítanak feltétlenül az iskolában, azért sok olyan – karácsonyhoz köthető – alapismeret van az ünnep kapcsán, amit azért mindenkinek illene tudnia, habár sokan egyáltalán nem vagyunk tisztában velük.

Olvasd el galériánkból a legfontosabb dolgokat, amiket illik tudni a karácsonyról!