A tudomány jelenlegi állása szerint a vért semmi mással nem lehet helyettesíteni. Ez azt jelenti, hogy a vért mesterségesen nem lehet előállítani, kizárólag véradás útján adományozott vérrel lehet pótolni a veszteséget.

Világéletemben rettegtem a tűtől. Én voltam az a harminchoz közel járó nő, aki egy szimpla vérvétel után szipogva távozott a laborból. Aztán öt évvel ezelőtt valami megváltozott. A munkahelyemen szervezett véradás volt, a személyügyi főosztály köremailben toborozta a munkatársakat. Egy nagyon kedves – régóta véradó – kolléganőm ebédidőben bogarat ültetett a fülembe: a véradás több, mint egy vérvétel. Ennél jobbat nem tehetsz egy beteg embertársadért.

A munkaidő lejártával nem a kijárat felé, hanem a konferenciaterem irányába igyekeztem, ahol beálltam a kígyózó sor végére, kezemben a kérdőívvel, amit minden véradónak kötelező kitöltenie. Kiderült, hogy az egyik legritkább vércsoportúak közé tartozom. Így lettem hivatalos véradó.

Gondoltam, hogy ha már ilyen felelősségteljes feladatom van, kicsit utánanézek a dolgoknak

Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, amelyből véradás során közel fél litert mozgósítanak. A levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő, innen ered a szlogen: Adj vért és ments meg három életet! Az egyik ilyen vérkészítmény csupán 5 napig használható fel, ezért roppant fontos a véradások folyamatossága.

A koronavírus kezelésére nincsenek speciális gyógyszerek, ezért egy úgynevezett passzív immunizációs eljárást alkalmaznak, amelyben meggyógyult emberek vérplazmáját használják fel a súlyos állapotú fertőzött betegek gyógyítására.

Amennyiben orr-garat nyálkahártyáról vett mintából ún. PCR vizsgálattal kimutatták Nálad a koronavírust, de már legalább három hete tünetmentes vagy, elmúltál 18 éves, de még nem töltötted be a 70. életévedet, jelentkezhetsz plazmadonornak. Az életkor felső korhatárát a hagyományos véradáshoz képest plusz tíz évvel kitolták, így ha egy 60-as éveiben járó volt beteg jelentkezik, és az egészségi állapota megengedi, akkor is alkalmas lehet donációra.

A véradás előtt a személyes irataidból az adataidat rögzítik egy számítógépes rendszerben, majd az ujjbegyből vérmintát vesznek. Néhány csepp véred HIV, Hepatitis B és C vírus, valamint szifilisz szűrővizsgálaton megy keresztül, továbbá vizsgálják a hemoglobin szintedet, a vérfehérje szintedet, keresik a koronavírus elleni antitestet, valamint megállapítják az ABO és RhD vércsoportod. Eközben egy kérdőívet kell kitöltened, ami az életmódodra, az utazási szokásaidra, korábbi és meglévő betegségeidre, előforduló allergiáidra, gyógyszerszedési szokásaidra tér ki. Megmérik a vérnyomásodat, a pulzusodat, a testhőmérsékletedet. Az összes információt összevetve egy orvos dönt arról, hogy alkalmas vagy-e donornak.

Nagy Sándor, az Országos Vérállátó Szolgálat főigazgató-helyettese tavasszal ismertette a véradás folyamatát.

És hogy mely esetekben nem tudsz véradásra jelentkezni? Az alábbi galériában megmutatjuk!