A szaglásromlás megoldáshoz vezethet a koronavírus elleni harcban
Az orrban található szövetek egy része a légzést szolgálja, de itt helyezkednek el azok a speciális idegsejtek is, melyek a szagokat detektálják, valamint az idegsejtek működését támogató szusztenkuláris támasztósejtek is. Az már korábban is ismert volt, hogy a tüdősejtek egy felszíni fehérjéjén, az ACE-2-n keresztül hatolnak a sejtekbe, ehhez az enzimhez képesek ugyanis kapcsolódni a koronavírus tüskefehérjéi.
Az új tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy az ACE2 receptorok az orrunk szaglásért felelős területein is igen nagy számban fordulnak elő. Összehasonlításképpen: a légzéshez kapcsolódó orrsejtekben 200-700-szor kevesebb ACE2 receptor van, mint a szagló sejtekben.
Mivel a szaglásunkat támogató sejtek az orr csatornájának nagyjából első szakaszán helyezkednek el, az itt található ACE2 receptorok száma pedig igen magas, ezért elsőként ezeken keresztül támad a vírus. A megfertőződött sejt, elkezd hibásan működni, végül elhal. Ennek eredményeként a szaglóhám már a fertőzés korai szakaszában károsodhat, működőképtelenné válhat – még azelőtt, hogy a vírus átjutna a tüdőbe. A felismerés új stratégiákat kínálhat, hiszen a kutatók megpróbálhatják lokalizált vírusellenes szerrel blokkolni a kórokozó tovább terjedését a szervezetben.