Csoki, cukor, kóla? Vagy egyik sem? Nálatok mi mehet a gyereknek?

Borítókép: Csoki, cukor, kóla? Vagy egyik sem? Nálatok mi mehet a gyereknek? Forrás: gettyimages
Múltkor csokit vittem vendégségbe a gyerekeknek. Kiderült, hogy nem szabadott volna.

Nem szeretek vendégségbe üres kézzel érkezni, így ha olyan helyre megyek, ahol gyerekek is vannak, akkor biztosan viszek magammal 1-2 tábla édességet, amit biztosan szeretnek a srácok. Múltkor azonban az egyik ismerősünknél voltunk, aki csendben kivette a kezemből a csokikat, miután megkérdeztem, hogy odaadhatom-e a kicsiknek.

Ne haragudj, de nem igazán szoktunk édességet adni a gyerekeknek. Maximum, ha valamilyen ünnep van, akkor megengedett egy kis csoki meg cukor
mondja az anyuka.

Mi van? Azt meg hogy lehet kibírni? Zakatol a kérdés az egyébként csokoládéőrült agyamban.

Forrás: GettyImages
Rendben, de azért elteszed, s valamikor megkaphatják?
kérdezem meg ezután már kicsit félve, lecsendesült hangon.

Azt válaszolja, hogy persze, majd megeszik, de van úgy, hogy egy egész hétig semmilyen édességet nem kapnak a kicsik. Ekkor azt gondolom, hogy ez azért durva. Mert az még oké, hogy szülőként próbálok fenntartani egy viszonylag egészséges egyensúlyt az egészséges és kevésbé egészséges ételek között, de könyörgöm! Ezek a szülők, hogy nőttek fel? Sosem vágyakoztak egy igazán finoman elkészített édességkülönlegesség után? Vagy talán épp arról van szó, hogy ők maguk annak idején túl sokat fogyasztottak, most pedig így próbálják ettől távoltartani a gyereküket. Akárhogyis, azért biztosan örültek volna neki a kicsik, ha megehetnek egy-két kocka csokit.

Aztán ott van a másik barátnőm, aki pedig szerintem túlságosan is beletojik a dologba, hogy őszinte legyek. No, ő például mindent ad a gyerekeknek: a kóla mondjuk csak ritkán fér bele a menübe, de édességek, zsíros, panírozott ételek mindennaposak náluk, és hát nem ritkán fogy ki az a nutellás üveg sem. Na persze, ki vagyok én, hogy ítélkezzem, utóbbinak én is masszív fogyasztója vagyok.

Forrás: GettyImages
Vajon van aranyközépút, ha gyereked van és tudatosan figyelsz az étkeztetésére, vagy egy idő után úgyis elszalad veled a ló és nem tudod majd betartatni velük az íratlan szabályokat? Mi az, ami még belefér és mennyiszer? Jöhet a cukor, a csoki meg a szénsavas üdítő? Minden nap vagy csak havi egyszer-kétszer? Kíváncsi lennék, mások hogy csinálják, és arra is, hogy a gyerekeiknek ezek tükrében hogy szuperál az egészsége.

Én úgy nőttem fel, hogy mindent ehettem, amit csak akartam, soha nem volt semmi tiltva. Ennek ellenére – vagy talán épp ezért – soha nem is volt olyan érzésem, hogy valamiből temérdek mennyiséget akarok, mert nem volt semmi, ami után sóvárognom kellett volna. Az unokaöcsém 7-8 éves koráig csokit csokival evett, és jócskán elkerülte a normális, meleg ételeket. A szülei évekig küzdöttek, hogy egyen mást is, egészséges ételt, de egy idő után feladták. Most 15 éves, és már szinte mindent eszik, méghozzá elég jól is. Szóval nem tudom, talán nincs egységes recept arra, hogy mit lehet és mit nem, vagy hogy kinek milyen az egészsége az egyes ételektől.

Nektek mi a tapasztalatotok? Nálatok kapnak a gyerekek édességet, nasit, nem teljes ételeket? Hogyan oldjátok meg, hogy ezek ellenére rendesen is egyenek? Írjátok meg nekünk!

És ha már csoki, ezeket ki ne hagyjátok!