Van egy jóbarátom, Oszkár, akiről mindig is azt gondoltam, hogy igazán jól csengő kis nevet adtak neki a szülei. Amikor egyszer rákérdeztem, hogy tudja-e honnan jött ez a ma már talán nem túl gyakori keresztnév, hamar rávágta, hogy náluk a családban ez bizony hagyomány. Állítólag már legalább 10 generációra visszamenőleg minden első szülött fiú ezt a nevet kapja náluk a családban, és eddig még mindenki szerette, s büszkén is viselte.

Oszkár azt mondja, hogy a felesége is kimondottan jóban van ezzel a névvel, és neki is tetszett az ötlet, hogy tovább vigyék a családi hagyományt. A második kisfiuk nevét már jobban mérlegelték, de esetében is egy felmenő nevét választották a szülők, ezúttal a feleség édesapjáét, méghozzá második keresztnévnek.

Van egy másik barátom, Dezső, aki ennyire már nincs jóban a nevével, holott náluk nagyjából ugyanez a helyzet: az ükapjáig visszamenőleg minden első szülött férfi ezt a nevet kapta. Azt mondja, ha valaha is fia fog születni, hagyomány ide, vagy oda, ő valami modernebb keresztnevet szán a gyerekének. Végülis az ő álláspontját is meg lehet érteni. Vajon hányan esünk ehhez hasonló dilemmába a gyerekek érkezése előtt? Kíváncsi lennék, ti hogy vagytok ezzel! Ne tartsátok magatokban a véleményeteket, írjátok meg kommentben, beszélgessünk róla!