Jövőre lép életbe egy új uniós norma, amit még 2015-ben fogadtak el: ennek értelmében többek közt új, szokatlan ételfajták is könnyebben importálhatók majd az EU országaiba. Ide tartoznak az algaalapú ételek, a molekulárisan módosított szerkezetek és a rovarok – a jövő évtől a rovarok mint élelmiszeripari hozzávalók szabadon szállíthatók az EU államaiban, így a tücskök, hangyák, molylepkék és sáskák importja előtt is megnyílt az út.

Egy Milánóban végzett felmérés szerint egyre nagyobb a kereslet a rovarokra; a megkérdezettek 47 százaléka helyeselte a gasztromómiai célú rovarkereskedelem liberalizációját, 28 százalék pedig azt állította, hogy meg is kóstolna egy ilyen specialitást.

Az előrejelzések szerint a rovaroknak nem kell majd ennyi idő.

Az elmúlt években egyre több vészjósló tanulmány és híradás látott napvilágot arról, hogy a megszokott fehérjeforrásaink ijesztő tempóban apadnak, miközben a Föld a túlnépesedés küszöbén áll. 2050-re, azaz harmincegynéhány év múlva már 9 milliárd ember él majd a Földön, és a jelenlegi állattenyésztés nem tud ennyi embert ellátni. A rovarok jó megoldásnak látszanak a problémára: már most kétmilliárdan fogyasztják őket, nagy mennyiségben koncentrálódik bennük a fehérje, és a tartásuk is kevésbé környezetszennyező. Ne felejtsük el, hogy egy kiló marhahús előllításához hét kiló takarmányt kell termeszteni.

Ezért ilyen jó hír, hogy a rovarfogyasztásra a vártnál sokkal nagyobb a hajlandóság, Olaszországban legalábbis. A kutatás során azt is vizsgálták, hogy milyen típusú rovarokat ennének a legszívesebben, és egyértelműen a hangyák nyertek; a megkérdezettek 44,5 százaléka igent mondott erre a lehetőségre. A tücskök, sáskák, molyok, kabócák és más rovarok fogyasztását a válaszolók többsége legfeljebb akkor tudná elképzelni, ha előzőleg elrejtették vagy feldolgozták ezeket a hozzávalókat az ételben.

A rovarok élelmiszeripari tényezőként fontos szerepet játszhatnak majd a takarmányozásban, a lárvákat pedig a gyógyszer- és szépségiparban is alkalmazhatják.