Mégis, hogy tudjon manapság az ember ilyen körülmények között HEJESEN írni? - Lightos önkritika következik

Borítókép: Mégis, hogy tudjon manapság az ember ilyen körülmények között HEJESEN írni? - Lightos önkritika következik Forrás: ábécé
Hivatásos trolloknak kötelező olvasmány...

Amikor elkezdtem írni az évamagazin.hu-ra, naivan azt hittem, hogy baromi jó a helyesírásom, ezzel a részével nem lesz gond. Na jó, azért tökéletesnek sosem éreztem, de azért erősen jónak igen. Aztán jött a hidegzuhany, mert sorra kaptam a finom utalásokat, hogy „ezt egybe kell írni, amazt pedig nem...”. És persze az sem könnyít az ember lelkén, hogy a sokszor nagyon nagy fáradsággal készített munkájából nem a tartalmat veszik észre az olvasók, hanem azt a néhány hibát, amit a cikkben ejtett, mert próbált minél hatékonyabban és gyorsabban kihozni valami jót a témájából.

A mai napon úgy érzetem, fel kell emelnem a hangom, és meg kell védenem minden helyesen írni tudó újságírót, -meg persze magamat-, aki időről időre akaratlanul elkövet néhány apró, vagy banális helyesírási hibát az cikkekben, posztokban.

No nem védekezés okán, vagy mert elfogadhatónak gondolnám a sok-sok hibát, hanem mert kicsit jobban érzem magam, ha elmondom, hogy nem is olyan egyszerű manapság helyesen bepötyögni az irományaimat. Hogy miért? Nos, ezekért:

>>Kezdjük például a különböző kütyükkel, amiken dolgozom!

Okostelefon, ami annyira okos, hogy rendszeresen meg akarja nekem mondani, hogy én mit akarok írni. Már többször kikapcsoltam a prediktív bevitelt, meg az autocorrectet, de úgy meg olyan lassú! Szóval valamit valamiért. Elnézést mindenkitől, ha az általam küldött üzenetek, vagy telefonról posztolt cikkek bevezetői néha inkább hasonlítanak egy marsi nyelvre, mint a magyarra!

Itt nyugszik az ember, aki feltalálta az autocorrectet. Nyugodjon étteremben.(Tudom, ez sem így van szószerinti fordításban, de máshogy milyen hülyén hangzana könyörgöm??? Csak azért írom le, hogy megspóroljam azok idejét, akik ilyesmibe is bele szoktak kötni. I szpík inglis, tenk jú!)

>> Miközben írok, nem mindig van bedugva a fülem, mert szeretem hallani, ha jön egy értesítés, vagy fontos üzenet, esetleg valaki mond valami életbevágó dolgot.

Ily módon a figyelmem többször tévútra téved, az ujjaim összeakadnak a billentyűzeten, és csak egy felsőbb hatalom lenne képes azokat kibogozni.

>> Az emberek nagy része úgy is képes értelmezhetően elolvasni egy szöveget, ha az helytelenül, a betűk megcserélésével, vagy netán számokkal való helyettesítésével van megspékelve.

Mint például ez itt. Ugye olvasható, és érthető? Ez állítólag tornáztatja az agyunkat, ezért mindenki, aki a cikkeimet olvassa, tulajdonképpen részt vesz egy ingyenes agytornán. Nincsmit!

Forrás: GOOGLE

>> Ami a cikkek szerkesztését illeti, én például általában nem szólok senkinek, ha látom, hogy elgépelt valamit:

ha tudom, akkor kijavítom a szerkesztőfelületen, és örülök, hogy ez is megoldódott. bízom benne, hoyg néha visszakapom ezt a szívességet. De higgyétek el, én is szentségelek magamban, ha utólag észreveszek egy elütést a cikk címében, vagy ajánlójában. De muszáj lenyugtatnom magam, mert már régóta dolgozom azon, hogy ne legyek maximalista.

Higgyétek el, én is szentségelek magamban, ha utólag észreveszek egy elütést a cikk címében,...de már régóta dolgozom azon, hogy ne legyek maximalista.

TOP SECRET:::

Ez titok, de amúgy a mi szerkesztőségünkben is dolgoznak "élő szótárak", akik legalább annyira gyorsan és automatizáltan képesek válaszolni egy-egy kollega kérdésére, mint ahogy a Google fordító kidob egy eredményt. Idézem: „-Sári!!! A karácsony nagybetű? – Minden ünnepnapot kisbetűvel írunk a magyar nyelvben...” – érkezik a monoton, de segítő szándékról tanúskodó válasz. Vajon lehet biztosítást kötni valakinek az agyára? Nekünk ez jóval többet is megérne, mint J.Lo hátsója! :-D (megígértem a főnökünknek, hogy nem írok emojikat a szövegbe, de ha egyszer már amúgy is széttrollkodtam ezt a cikket...)

>>Aztán például az ember folyamatos frusztrációnak és nem mellesleg kéretlen cenzúrának van kitéve a valóban jószándékú olvasók, és persze a megátalkodott trollok miatt.

Utóbbiaktól érkezett kedvenc kommentem a „ti tudtok magyarul?” volt. Általában nem engedek meg magamnak semmilyen vállalhatatlan hangnemet, de amikor szar napom van ezt gondolom: „te még sohasem hibáztál, ember?” De végtére is, ez a munkám része: kutya kötelességem, hogy a legjobb tudásom szerint helyesen írjam meg a fejemből kipattant dolgokat. De azért légyszi ne vessetek máglyára egy-egy elgépelt sor miatt!

>>A Word szövegszerkesztő ugyebár rendíthetetlenül kijavítja az újra és újra előbukkanó hibáimat (jellemzően vesszők és társaik).

De azért aláhúz olyanokat is, amiket képtelen értelmezni, és amivel nekem is fejtörést okoz, még ha addig úgy is gondoltam, hogy az ahogyan leírtam, az helyes. Tisztára összezavar, és ezt nevezzem segítségnek?

Forrás: kozepsuli.hu

Most a helyesírási szótár 12. Kiadásával alszom...legalábbis akkor, amikor hulla fáradtan véletlenül bekómázok a kanapén, ahol estig dolgoztam, és a szótár ott pihen valahol mellettem. Tök jó lenne, ha a nyitva hagyott könyvből tényleg átszivárogna a fejembe a sok szabály, amíg alszom. De nincsenek illúzióim. (Vannak szavak, amikről néha úgy érzem, még sosem írtam le őket. Az illúzió is egy ilyan volt.)

Ebben a cikkben amúgy legalább x >= 8 helyesírási hiba volt, melyeket félkövér betűtípussal jelöltem. Akinek van kedve, az legyen szíves és keresse meg őket, és írja meg kommentben, hogy mit nem vettem észre! Holnaptól ígérem, még nagyobb figyelmet fordítok a helyesírásomra!