„Helló, idegen! A nevem Madeline. Decemberben leszek 1 éves és most repülök először. Megpróbálok a lehető legfegyelmezettebben viselkedni, de előre is elnézést kérek, ha elveszíteném a hidegvérem, megijednék valamitől vagy megfájdulna a fülem. A szüleim készítettek egy kis csomagot, benne finomságokkal. Egy pár füldugó is tartozik hozzá arra az esetre, ha életem első nyilvános szerenádját nem találnád olyan élvezetesnek, mint anyukám és apukám.

Remélem, szuper lesz az utad!”

Egyre többen találkoznak hasonló figyelmességekkel a repülőn; a szülők, akik úgy döntöttek, hogy ifjú koruk ellenére a gyerekükkel repülnek, ilyen módon próbálják kiengesztelni az utastársaikat arra az esetre, ha a baba nem bírná kellőképpen a strapát.

Van, aki magyarázatot is ad a többi utashoz szóló „szerelmes levelében” arra az esetre, ha azok értetlenkednének, miért kell ilyen pici gyereknek egyáltalán repülőre szállnia:

Ezek az édességcsomagok és a hozzá járó kísérőlevélkék vírusszerűen terjednek a közösségi oldalakon – mindenki elolvad tőlük, mint a jóízűen szopogatott csokoládébonbon. Ám Cassie Murdoch, aki maga is anya, jó alaposan megmondja a véleményét a témában:

Első ránézésre szép gesztus, de ikres anyukaként minden alkalommal, amikor meglátok egy ilyen csomagocskát terjedni a Facebookon, elönt a méreg. Más szülők, akikkel beszéltem, ugyanígy éreznek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az édességet és füldugót osztogató szülőket hibáztatnám. Ők csak kedvesek próbálnak lenni ezekben a feszült időkben.

De minél több ilyen ajándékcsomag hengereli le a jószándékú internetfelhasználókat, annál inkább élni kezd bennünk az elvárás, hogy a következő alkalommal, amikor felszállunk egy repülőre, babás utastársunk már előre bocsánatkéréssel tartozik nekünk karamellcukorka formájában...

Igen, idegesítő tud lenni, amikor a gyerekem üvölt. De millió más idegesítő dolog van, amelyet felnőttek tudnak produkálni – és nekik van választási lehetőségük. Egyszer a mellettem ülő férfi a repülőn nem egy, hanem három átható illatú tonhalas szendvicset fogyasztott el utunk során. Egyetlen szem cukorkát sem kaptam a szenvedésemért...

A legtöbb gyerekkel utazó már hozza magával a gyerekülést, a babakocsit, a harapnivalót és a plusz pelenkát és kábé 9000 tonna további kelléket a gyerek szórakoztatására. Amikor izgő-mozgó gyerekeimet és az összes kacatjukat felbirkózom a repülő fedélzetére, hadd ne kelljen már azért is stresszelnem, mert nem hoztam magammal egy tucatnyi bájos mikuláscsomagot a körülöttem ülőknek.

Lehet, hogy nem osztogatunk nektek Instagramra való ajándékokat, de a szülők döntő többsége már így is majd' meggebed, hogy a gyerekek ne zavarjanak benneteket a repülőúton. Higgyetek nekem: a babával utazásnak nem az a legstresszesebb része, hogy fel kell takarítani a szétspriccelt kakit a vécében, amely eshetőség a legkisebb turbulancia esetén is elkerülhetetlenül bekövetkezik. Hanem az, hogy a gyermekünk vigasztalhatatlanná válik és minden hallótávolságban ülő számára elviselhetetlenné teszi az utazást.

Az igazat megvallva még sosem kellett megvesztegetnem az utastársaimat. Mindig nagyon megértőek, sőt, segítőkészek voltak. (Habár az is lehet, hogy az ikrekkel utazás címszó alatt futó permanens cirkusz láttán egyszerűen megesett rajtunk a szívük.) Amíg mindenki a lehető legtisztességesebben viselkedik, a dolgok rendszerint maguktól megoldódnak.

Mindannyian tisztában vagyunk a repülőutakkal járó kellemetlenségekkel: alulméretezett ülések, puritán körülmények, önző kretének és, nos igen, üvöltő csecsemők. Aki zajszűrős fülhallgató nélkül utazik, megérdemli, hogy szenvedjen.

Ha a gyerekem az ingedre önti a narancslevét vagy hozzányúl a telefonodhoz vagy megpróbál megnyalni (előfordulhat!), akkor majd bocsánatot kérek és mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy jóvátegyem. De nem fogom beírni a Pinterest keresőjébe, hogy goody bag #inspiráció, mielőtt gépre szállnánk. És senkinek sem kell úgy éreznie, hogy ez neki is kötelessége. 2017-ben ennél fontosabb dolgok is vannak, amik miatt aggódnunk kell.

Legyünk egyszerűen kedvesek és ne felejtsük el: akármilyen idegesítő tud lenni egy felpörgött kisgyerek, szinte biztos, hogy legalább 150%-kal jobban irritálja a tulajdon szüleit. Ha tényleg a közösségi média hőse akarsz lenni, hívd meg a szegény szülőt egy italra és ajánld fel neki, hogy megfogod a babáját, amíg megissza.