A Pediatrics szakmai magazinban megjelent tanulmány szerint azok az apák, akik párkapcsolatban élnek, tehát nem egyedül nevelik a gyermeküket, hajlamosabbak a depresszió egyes tüneteit produkálni, mint azok, akik egyedül látják el a szülői feladatokat. A „kispapa depresszió” meg is szűnhet, de azért érdemes foglalkozni vele. Önmagában az apává válás még nem hozza magával a tüneteket, de elősegítheti azok előfordulását. A gyermekes korszak beköszöntével kevesebb alvás és fáradtság vár az apára, ezek pedig köztudottan depresszióhoz vezethetnek.

Az is rontja a férfi kedvét, hogy tulajdonképpen a második helyre szorul a fontossági sorrendben, az anya és a gyermek intim kapcsolatából pedig kizárva érzi magát, de a szabadság megvonása is elősegítheti a tünetek kialakulását. A tanulmány szerint a fiatal férfiak hajlamosabbak a betegségre, vagy legalábbis a tüneteinek egyikére, a 25 év körüliek 68 százaléka küzd ezzel.

Ez is baj, de az is, hogy a depressziós tünetek később meglátszódnak a gyerekkel a való foglalkozáson. Az apa kedvtelen, kevesebbet játszik és olvas a kicsivel. A tanulmányt szerző Dr. Craig Garfield szerint ezért az anyáknak bármennyire is megterhelő és időt igénylő a babával való foglalkozás, a férfiakon is rajta kell tartani a szemüket.

A Northwestern Egyetem professzora szerint a nőknek rá kell jönniük, hogy ezzel közvetve a baba fejlődését segítik, hisz a boldog apa többet tud foglalkozni a gyerekével. Ahogy idősödik a férfi, egyre felkészültebb, bár a baba új kihívások elé állítja, a fenti tüneteket kezelni tudja, ha némi tapasztalat áll mögötte, így kisebb az esélye a depresszióra.